KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bob és Carol és Ted és Alice

Pápai Zsolt

Bob & Carol & Ted & Alice – amerikai, 1969. Rendezte: Paul Mazursky. Szereplők: Natalie Wood, Robert Culp, Elliott Gould, Dyan Cannon. Forgalmazó: Warner Home Video. 101 perc.

A hatvanas-hetvenes évek fordulójának Amerikájában az európai művészfilm iránt rajongó keleti parti rendezők közül többen a nagy modernistáknak dedikálták pályanyitó mozijukat. Paul Mazursky külön kitűnt lelkesültségével a csapatban, Alex Csodaországban című fabulájával Fellini, a Szerelmes Blume-mal Truffaut előtt hajolt földig, debütáló nagyfilmjével pedig Forman és Menzel előtt emelt kalapot.

A Bob és Carol és Ted és Alice két impulzus szülötte, a cseh újhullám mellett a hatvanas évek tabudöntögető miliője is hatással volt Mazurskyra, az az időszak, amikor a szexuális forradalom incselkedő kísértete járta be a nyugatot. A történet középpontjában a címbeli négy fiatal – két pár – áll, akik a szabadosság fantomjától megbabonázva arra az elhatározásra jutnak, hogy kinyitják a kapcsolatukat egymás és mások előtt. A téma örvén ironikus és fanyar humorú jelenetek sorában mondja el a rendező a véleményét a hatvanas évek amerikai fiataljairól, azaz a saját generációjáról.

Mazursky mesterien emeli át a cseh újhullám eredményeit az amerikai miliőbe, a bárgyú-bájos karakterek, az epizodikus sztoriépítés és a drámai pillanatok kerülése egyaránt a nova vlna alapműveit idézik. És még valami. A hatvanas évek cseh rendezőinek egyik legnagyobb hozamú felismerése az volt, hogy a kommunista rendszer bornírtsága nem csupán nagy ívű parabolák megalkotásával, hanem a hétköznapok banális pillanatainak felvillantásával is bemutatható. Mazursky számára ennek a banáldramaturgiának az adaptálása sem jelent gondot, olyan elegánsan oldja meg a feladatot, ahogy még Formannak sem sikerült az Elszakadásban.

Extrák: audiokommentár a rendezővel és a főszereplőkkel, doku a Lee Strasberg Institute-ról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8644