KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Sárkány éve

Létay Vera

 

A folyó innenső partjáról nézve, ahol a művészfilmek elszórtan, szerényen, szinte álcázva lapulnak a kies lankákon, a harsány, tüzes színekben égő, vérbő professzionalizmus, életszerűség, díszletfantázia, a mese a gengszterfilm-mitológia újjászületett sárkányaival szembeszegülő megszállott és magányos rendőr-hérosz önpusztító küzdelméről – démoni elevenségűnek tetszik. Michael Cimino, az egykor nemzetközi politikai botrányt kavart Szarvasvadász rendezője mindent tud az amerikai metropolisz belső lüktetéséről, a zajos, villogó fényű élet bombasztikus hatásairól és az intim szféra levegőtlenségéről, az erőszak kaotikus láncreakciójáról, és mindenekelőtt persze az amerikai ízlésű filmkészítés aranyszabályairól.

Mickey Rourke – akit ma Marlon Brando jogos örökösének tartanak – a lengyel származású, vietnami obsitos rendőrtiszt szerepében valóban a régi nagy western-hősök erkölcsi konokságát és tragikus megjelöltségű filmvarázsát sugározza. Leszegett fejű eltökéltsége, ahogyan a hatalmas kínai kábítószermaffia feltörekvő, új főnökének véres hatalomátvételét, s a rendőrség hallgatag korrupcióját leleplezi, a revolveres sárkányölő lovagok mítoszát élteti tovább az időben.

Az ezerszer elmondott történet dinamikus új változatát a folyó innnső partjáról, szomorkás fölénnyel palástolt önbizalomhiánnyal nézegetjük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4312