KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rocketeer

Tamás Amaryllis

 

A kalandfilmek legjobbjait idéző, bravúros jelenetekben gazdag alkotás, Timothy Dalton ironikus-önironikus Erről Flynn-paródiájával a középpontban, izgalmas–látványos képeivel, történetével a szó szoros értelmében odaszögezi a nézőt a moziszékhez. Amikor a NOAA-11 műhold által készített felvételeken naprakészen követhetjük, ahogy a Kuvait területéről induló füstcsóva beborítja a Perzsa öbölt, és bolygóközi radartérképező űrszondák vizsgálják az égi mechanika törvényeit, jól működő műholdakat lőnek le csillagháborús „kísérletek” során –, nem is tűnik képtelenségnek a film alapötlete: hogy a Harmadik Birodalomban a 30-as években kifejlesztettek volna egy, az emberi testre erősíthető rakétát a „ma Európa, holnap a világ” célkitűzés sikerének érdekében. Ezt a „csodafegyvert” igyekeznek aztán politikai gengszterbandák kollaboráns képviselői megszerezni, hogy saját hadászati felderítő kapacitásuk része legyen. A titkos találmány a véletlen jóvoltából egy Einstein-tekintetű ezermester és egy fiatal, a repülést önmagáért kedvelő pilóta kezébe kerül, akik buzgó szorgalommal tökéletesítik. Vehemens feladatul kapja tőlük csellel, ármánnyal elrabolni azt a náci-szimpatizáns hollywoodi sztár („Erről Flynn”, akit a filmben Neville Sinclairnek hívnak). Kétpólusú jellemünk frappáns természettudósi és költői meghatározása szerint „az őrült majom”, aki „a természet és Isten dialógusából” született, menekülni kényszerül egy égő Zeppelinbárka hátán....lesz-e bárka...?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4245