KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A gyönyör rabjai

Hegyi Gyula

 

Annyi akciófilm után végre egy szép szerelmes történet. Ráadásul bizonyos klisékkel szakító love story: hiszen hősnője, Nora tizennégy évvel idősebb „munkaalkoholista” kedvesénél, a huszonéves Max-nél. Az életben, sokan tudjuk, mindez egészen természetes – de Hollywood ritkán dolgozza fel a páros kapcsolatnak ezt a rokonszenves alaptípusát. Nora egyébként rendetlen, sokat iszik és dohányzik, míg fiatal kedvese a hölgy lakásának kitakarításával kezdené az asszony megváltoztatását. Aztán rájön, hogy a ruhát jobb híján a földre is lehet dobni: sokkal fontosabb, ki és mi várja az embert az ágyban... Nora kemény, öntudatos asszony, több évtized csalódásai ellenére is nyitott az új kapcsolatra. Max – mintha csak az igazi Love Story folytatódna – korban és társadalmi helyzetben hozzáillő fiatal feleségét gyászolja: de, ha nehezen is, megvigasztalódik Nórával.

Nehéz a filmről objektív kritikát írni. A hazai mozikat elöntő amerikai kommersz-hullámhoz képest, azon belül A gyönyör rabjai hiteles és őszinte film: a fiatal férfi és idősebb nő viszonyába emberi színt kever. A női főszerepben Susan Sarandon igazán izgalmas alakítást nyújt: Nórája sokoldalú, érzéki, vonzó asszony. A film operatőre Koltai Lajos: lelkes filmbarátok igyekezhetnek felfedezni, milyen apró jellegzetességeket őriz meg a „budapesti iskolából”. A cukormáz több természetes anyagot tartalmaz, mint e filmtípusban megszoktuk: ez A gyönyör rabjai legfőbb erénye.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4225