KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A vér szava

Tamás Amaryllis

 

A középpontban egy mutatós, energikus özvegyasszony; a fia, a menye, az anyósa - mintegy ikonosztázon - mind felé fordul lélekben. Egy kentucky-i farm versenylótenyészete adja a hátteret a szeretetével gyilkolni képes anya, a fiával örökös testi-lelki szimbiózist fenntartani kívánó „femme fatale” portréjához. Szépsége: érzéki, félelmet keltő rejtély. Jessica Lange ambivalens, negatív erő. Az örök Salome, Judit, Messalina: fenyegető, hatalomvágyó, „furcsa némber”. Személyiségének értékét lépten-nyomon hol színlelt passzivitással, hol túlzott tevékenységgel - mint célszerű fogásokkal – bizonyítja. Fia iránt érzett szenvedélyes szerelmében mindenhatónak hiszi magát. A körülötte élőket hosszú időre képes bűvkörébe vonni, s mikor kegyetlen hajlamai elhatalmasodnak fölötte, már csak leláncolni, legyőzni akarja a többieket. Még gondolatban sem jut el a bűnhöz, hogy tetteit józanul értelmezze, mert nem az emberekkel veszi fel a harcot, hanem a létezés legmegfejthetetlenebb misztériumaival. Ahogy Martha Baring kórtörténete kiteljesedik, úgy válik e thrillerben a kentucky-i farm az „ördög kastélyává”.

A gátlástalanul önérvényesítő Én – aki mindenre és mindenkire „enyém”-et mond – a legsúlyosabb bilincset önmagára rakja. Viselkedésének titkos nyelve: az okok érthetetlen világa. S Jessica Lange vérfagyasztó otthonossággal kalauzol ebben a világban. Elámulunk. Ezt megelőző poétikus színészi alakításai - a férfiakat ihlető, szövetséges nő-alakok - után vajon honnan a tudás az „ördög Szépségének” felmutatására?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3800