KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Egy háború margójára

Géczi Zoltán

The Aftermath – amerikai – német – brit, 2019. Rendezte: James Kent. Szereplők: Jason Clarke, Keira Knightley, Alexander Skarsgård. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 104 perc.

 

Az angol filmgyártás temérdek moziban igyekezett feldolgozni a második világháború traumáját, ám ezek többsége nem kívánt túlmutatni a közhelyszerű konfliktusokon és karaktereken. Az irodalmi alapanyagból dolgozó James Kent másféle mozit forgatott, amely következetesen felülbírálja a hőseposzok gyakran irritálóan didaktikus világképét, nem vulgarizálja a szereplőket, és humanista nézőpontot elfoglalva beszél a fegyveres konfliktus felmérhetetlen pusztításáról.

Az angol nagyregény hagyományaihoz igazodó történet a feldolgozhatatlan gyász, a bizalmatlanság és a keserű indulatok melodrámája. Lewis Morgan (Jason Clarke), a brit hadsereg ezredese Hamburgban szolgál, s felesége, Rachael (Keira Knightley) is csatlakozik hozzá. A tiszt számára egy város melletti villát jelölnek ki lakhelyként, amelyben a német mérnök, Stephen Lubert (Alexander Skarsgård) lakik lányával. A győztesek és legyőzöttek eleve adott konfliktusát mélyíti, hogy mindkét családot gyász emészti: Morganék fiukat, Lubert a feleségét veszítette el a bombázások során, szeretteik erőszakos halálának feldolgozására egyikőjük sem képes. A szerelmi háromszögbe torkolló dráma hátterét a gyújtóbombák által porig rombolt Hamburg, a háborút követő káosz, a kölcsönös gyűlölet által megmérgezett légkör adja, ám James Kent biztos kezű rendezőként határozza meg az arányokat, és történelemlecke helyett a karakterek vívódását helyezi előtérbe.

Az egyszerre puritán és emelkedett film legnagyobb erénye az elsőrangú szereposztás, illetve Franz Lustig elegáns operatőri munkája, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy James Kent nem a mainstream háborús filmek híveinek szánta munkáját – az Egy háború margójára csendes minimalizmusában is sokkalta súlyosabb teher a szívnek és az elmének, mint a digitális pergőtűz térhangzású robajlása.

Extrák: Kimaradt jelenetek, két kisfilm a forgatásról, audiokommentár a rendezővel, képgaléria, előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14199