KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csaló csajok

Tüske Zsuzsanna

The Hustle – amerikai, 2019. Rendezte: Chris Addison. Írta: Dale Launer, Paul Henning és Stanley Shapiro. Kép: Michael Coulter. Zene: Anne Dudley. Szereplők: Anne Hathaway (Josephine), Rebel Wilson (Penny), Alex Sharp (Thomas), Ingrid Oliver (Desjardins). Gyártó: Camp Sugar / Pin High Productions / MGM. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 94 perc.

 

Az 1988-as Riviéra vadorzói mai napig nem veszített szélhámos vonzerejéből: fanyar sármjával és sziporkázó humorával még 1964-es eredetijét, a szintén glancos, bár kevésbé vitriolos Dajkamesék hölgyekneket is lekörözte. A klasszikus David Niven-Marlon Brando és a még emlékezetesebb Michael Caine-Steve Martin szemfényvesztő duó mutatványa cseppet sem szorult leporolásra, az álomgyár számára azonban az ötletszegénység és bevételszerzés elegendő indokot jelentett arra, hogy a legfrissebb trend szerint átírja a sikerképletet, és az idei verzióban sztárhölgyekre húzza a svindler-nadrágot. A helyszín ezúttal is a francia Azúr-part, azonban felszínes milliomos-bukszák helyett immár a megmentő szerepben tetszelgő, együgyű pénzeszsákok az áldozatai a két kóklerinának, akik versenyre kelnek a balekoktól hemzsegő vadászterületért.

A Csaló csajok szinte jelenetről jelenetre leköveti a Riviéra vadorzói cselekményét, az előd eleganciájának azonban már a szereplőválasztással búcsút int: a Niven és Caine által megformált idősödő, nagystílű angol figura méltóságát hiába is keresnénk az Anne Hathaway-féle karót nyelt, sznob libában, de még rosszabb választás Rebel Wilson, akinek bunkó dömperlány karakteréhez képest még a korábbi verziók faragatlan, pitiáner csalói is úrifiúnak tűnnek. Az eddig sorozatokban dolgozó Chris Addison első mozi-bóvlija még soványabb sikerekre érdemes, mint a női szereplőkkel újragondolt Szellemirtók vagy Ocean’s 8 kísérletei, amelyek érdektelenségbe fulladtak ugyan, de legalább nem keverték össze a tökösséget a tahósággal, hogy másfél órányi útszéli attrakcióval próbáljanak palimadarakat fogni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14141