KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Wanted

Kránicz Bence

Wanted – amerikai, 2008. Rendezte: Timur Bekmambetov. Szereplők: James McAvoy, Angelina Jolie, Morgan Freeman. Forgalmazó: Universal. 110 perc.

 

Tíz év távlatából újranézve a Wanted még mindig olyan filmnek tűnik, amely a legszabadelvűbb nézőből is kihozza a konzervatív erkölcscsőszt. A történet ideológiája ugyanis túlzás nélkül visszataszító: olyan sorozatgyilkosokról szól, akik a világ „egyensúlyi állapotának” fenntartását hirdetve öldökölnek gátlástalanul. Közülük a frissen beszervezett, boldogtalan irodistából terroristává képzett Wesley kerül főhősszerepbe, aki súlyos apakomplexusát, ócska szexizmusát és kétségbeejtő kisebbrendűségi érzését egyaránt a gyilkosságsorozat felszabadító rítusával kívánja megoldani.

Valójában a kazah Timur Bekmambetov első hollywoodi rendezése még kevésbé vérszomjas, mint Mark Millar és J. G. Jones eredeti képregénye, amelyben Wesley kiképzője egy kávézó ártatlan vendégeinek halomra lövésével mutatkozik be, demonstrálva, hogy bármit megtehet. Ám a képregény a szuperhősképregények paródiájaként működik azáltal, hogy a világ leigázására törő szupergonoszok szövetségeként mutatja be a Wesley-t is átformáló Testvériséget. Ez olyan iróniával vértezi fel Millarék ugyancsak roppant ellenszenves munkáját, amitől az erőszak ábrázolására is másképp tekintünk. A filmváltozatban sajnos nyoma sincs az iróniának: itt tényleg a kamaszkori gyilkosságfantáziák kiélése a cél, nagy költségvetéssel, digitális trükkökkel felturbózva. A Wanted akcióesztétikája átmenetet képez a Mátrix nagy hatású fegyverpárbajai és a Deadpool korhatáros kabarémészárlása között, miközben a történet szempontjából előbbivel a kiválasztott fiú motívuma, utóbbival az azonosulásra hívó antihős karaktere rokonítja.

Bekmambetov, aki az Éjszakai őrség akció-fantasyjével győzte meg a hollywoodi producereket alkalmasságáról, ezúttal is jól vizsgázik a lövöldözős-üldözős jelenetekben. Ugyanakkor esze ágában sincs reflektálni arra, hogy a Wanted cselekményét az izzadtságszagú macsókultusz szervezi, és a filmben minden nő kurva – az egyetlen, aki nem, vagyis Angelina Jolie karaktere, inkább megöli magát, hiszen nincs helye ebben a világban. Az agresszív nőgyűlölet szempontjából a Wanted a kortárs orosz tömegfilm éldarabjához, a Bekmambetov produceri ernyője alatt készült Hardcore Henryhez válik hasonlatossá, ami egy egészen más jellegű testvériség hatását mutatja a nemzetközi filmiparban.

Extrák: Kisfilmek a képregényről, a videójáték-adaptációról és a vizuális effektusokról, alternatív nyitójelenet, rövid Timur Bekmambetov-portré. A film Blu-rayen jelenik meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14132