KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film

Varga Zoltán

Captain Underpants: The First Epic Movie – amerikai–kanadai–francia–brit–indiai, 2017. Rendezte: David Soren. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: GHE. 89 perc.

 

Huszonhárom éve a tengerentúli rajzfilmsorozatok emlékezetes pillanata volt, amikor az egész kertváros annak szenzációjától visszhangzott, hogy Dexter – a szülői ház alatt titokban gigantikus laboratóriumot működtető minizseni – alsógatyában rohangál az udvaron, miután agya a túlterheltség miatt átmenetileg fölmondta a szolgálatot. Röviddel ezután, 1997-ben jelent meg Dav Pilkey azóta tucatnyi kötetet számláló gyerekkönyv-sorozatának első darabja, a magyarul is olvasható Alsógatyás kapitány kalandjai, amely – a friss animációs adaptáció alapján kétségkívül – fölfogható a Dexter laboratóriuma dévajságának és a szuperhősöket parodizáló ötleteinek egyenes ági leszármazottjaként. Az általános iskola alsó tagozatosait célzó könyvszéria ugyan vitákat is kiváltott nem éppen kifinomult humora okán, továbbá mert egyes olvasatok szerint arra bátorítja a csintalanabb csemetéket, hogy szembeszegüljenek a felnőttekkel – ez azonban nem vette elejét annak, hogy az infantilis regressziót megtestesítő címszereplőt mozgóképen is viszontláthassuk. Alsógatya kapitányt a DreamWorks Animation vette gondozásba: a hipnózis hatására magát szuperhősnek képzelő iskolaigazgató története a stúdió olyan korábbi alkotásaihoz kapcsolódik, mint az ugyancsak gyerekkönyvből készült Bébi úr vagy a szintén a szuperhős-mítoszt karikírozó Megaagy. Ám a nyilvánvaló előzmények ellenére az Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film, a stúdió eddigi legkisebb költségvetéssel készült animációja, valamennyi DreamWorks-produkciótól eloldódik, s ez részben az eredeti könyv illusztrációit és a televíziós animációt idéző figurastilizációnak tulajdonítható: hollywoodi CGI-animációban aligha láthattunk még ennyire rajzfilmszerű, tojásfejű és gombszemű karaktereket rohangálni és ugrabugrálni. Az Alsógatyás kapitány másik különlegessége, hogy a stúdió animációitól előzőleg sem idegen önreflexivitást a végletekig fokozza, s ennek jegyében hol az animációs formák váltakoznak (hagyományos rajzanimációt és papírkivágásos képsorokat éppúgy láthatunk, mint zoknibábokkal eljátszott jelenetet), hol gyerekfirkákból álló képregényes látványalkotásra redukálódik a vizuális világ. Ezek a sziporkák ellensúlyozzák – nem is sikertelenül – a kötődést a „toaletthumor” kétes értékű eszközeihez.

Extrák: Animált képregény, kisfilmek a főbb karakterekkel, kimaradt jelenetek, galéria, mozielőzetes, kisfilm a DreamWorks animációiról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13986