KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hegyek között

Pápai Zsolt

The Mountain Between Us – amerikai, 2017. Rendezte: Hany Abu-Assad. Szereplők: Kate Winslet, Idris Elba, Dermot Mulroney. Forgalmazó: Bontonfilm. 112 perc.

 

Umberto Eco egyszer azt írta a Casablancáról, hogy alkotói nem akartak kockáztatni, ezért minden patternt belevettek korábbi sikerfilmekből. Ez persze nem egészen igaz (Kertész Mihályék kifejezetten ízlésesen bántak a melodrámai közhelyekkel), az pedig végképp nem, hogy a kliséhalmozás lenne a (filmtörténeti) örökkévalóság titka. A közhelydömping a melodráma esetében kiváltképpen nem a siker garanciája, amit az egyébként érdekes filmeket (Mennyország most, Omar) is jegyző Hany Abu-Assad új munkája, Charles Martin 2011-ben megjelent, és túlságosan nagy sikert nem aratott regényének adaptációja is bizonyít.

Alex (Kate Winslet) és Ben (Idris Elba) véletlenül találkozik a reptéren, ahol törölték a járatukat, de mivel halaszthatatlan az útjuk, közösen privát kisrepülőt bérelnek. Amikor az lezuhan a hófödte hegyekben, a két ember átmenetinek indult találkozása egész életükre kiható túlélőtúrává alakul.

Abu-Assad ahhoz a tradícióhoz nyúl vissza, amelyik a melodrámaműfajt katasztrófafilmes elemekkel dúsította fel (lásd az 1936-os San Franciscót), és a rendező ezt az elegyet – kikacsintva az Életben maradtakra – húsz percenként óramű pontossággal érkező thrillerszekvenciákkal erősíti meg. Utóbbiakra a néző figyelmének fenntartása végett már azért is szüksége van, mert kamarakörülmények között navigálja el a filmet: nem könnyíti meg a maga dolgát azzal, hogy esetleg felképesítse a figurák múltját és megjelenítse a visszaemlékezéseiket, hogy ily módon színesítse a helyszíneket, vagy dúsítsa fel a szereplők létszámát.

Minden máshol-máskor sokszor látott fordulatával együtt egészen a zárlatig nem is működik rosszul ez a film, a két színésznek és a világ végén (vagy tetején) készült, csodás tájképeknek köszönhetően, az utolsó húsz perc azonban túlzásba viszi a melodrámák alapját képező túlzásdramaturgiát, ráadásul következetlen megoldásokat tartalmaz (Alex állhatatosan keresi a rá sokáig nem reagáló Bent, akit miután nagy nehezen elér – elutasít). A kamaradráma rögvest ellaposodik, amint elveszíti egzotikumát: a prózai élet kulisszái között már nem kalandos, következésképpen érdektelen a szerelem.

Extrák: Három kisfilm a forgatásról, kimaradt jelenetek, fotógaléria, audiokommentár a rendezővel, előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 65-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13627