KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Angi Vera

Gelencsér Gábor

Magyar, 1978. Rendezte: Gábor Pál. Szereplők: Pap Vera, Pásztor Erzsi, Szabó Éva, Dunai Tamás. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 93 perc.

 

Bűnös vagy áldozat? – az ötvenes évek politikájáról szóló történetekben könnyű válaszolni erre a kérdésre. Gábor Pál filmje azonban éppen ezt a dilemmát árnyalja címszereplőjének karakterében. Angi Vera, a fiatal ápolónő őszinte és naiv teremtés; ami a szívén, az a száján? Ravasz karrierista, aki jó érzékkel alkalmazkodik a káderképző iskola elvárásaihoz? Esendő ember: ha szerelmes, odaadóan szeret; ha fél, feladja szerelmét és a szerelmet? Netán boszorkányos vamp, aki számításból csábít? Vagy csak sodródó tizennyolcéves háborús árvaként tartozni szeretne valahova, s a legerősebb apa/anyafigurához csapódik? Valamennyire mindegyik és teljességgel egyik sem – éppen ez adja a karakter és általa a korszak ábrázolásának összetettségét, drámai mélységét, ahogy ebből fakad a film máig tartó elevensége, ereje is.

Érdemes az ötvenes évek korszakán belül pontosan kijelölni a történet idejét, hiszen ez alapozza meg és hitelesíti az árnyalt lélekrajzot. Mindehhez segítséget maga Gábor Pál (illetve a kiadvány szerkesztője) nyújt. A Fordulat című híradóösszeállítás olyan, mintha az idestova harminc éve elhunyt rendező a DVD-kiadás extrájaként készítette volna: képet kapunk belőle a két munkáspárt, a szocdemek és kommunisták 1948-as egyesülésével létrejövő hatalomkoncentrációról, s az annak nyomán kibontakozó személyi kultusz és politikai terror első jeleiről. (A film keletkezése évében készült történelmi montázs valójában háttértanulmány lehetett az alkotó számára.) Angi Vera története tehát a demokratikus többpártrendszerből a szovjetmintájú egypárti diktatúrába átvezető időszak hónapjaiban játszódik, amikor egyfelől még minden nyitott és bizonytalan – másfelől viszont már lezárult és eldőlt. A címszereplő útja az erkölcsi autonómiától a politikai behódolásig ezt a folyamatot írja le, méghozzá nem a nagyon is kiismerhető hatalmi játszmák, hanem a jóval rejtélyesebb lelki és a még kiszámíthatatlanabb testi késztetések küzdelmeként.

A díjak tucatjával elhalmozott Angi Vera művészi érdemei a rendező mellett Koltai Lajos nyomasztó tónusú, ólomszürke őszi képeinek, valamint az azonos című novella szerzőjének, Vészi Endrének is köszönhetők, akinek a hasonló korszakot megidéző Kettévált mennyezet című írásából forgatja Gábor Pál a következő filmjét. A siker miatti újrázás azonban kivételes az igen sokféle témájú és stílusú filmeket tartalmazó rendezői pályán, amint erről már a hatvanas évek Balázs Béla Stúdiójában készült, a lemezen szintén helyet kapó filozofikus etűd (Prometheus), kisjáték- (Aranykor) és dokumentumfilm (A látogatás) tanúskodik.

Extrák: Prometheus (BBS, 1962, 7’); Aranykor (BBS, 1963, 25’); A látogatás (BBS, 1969, 13’); Fordulat (HDS, 1978, 24’)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12995