KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A belgrádi fantom

Baski Sándor

The Belgrade Phantom­ – szerb-magyar-bolgár, 2009. Rendezte: Jovan Branislav Todorović. Írta: Jovan Branislav Todorović, Bogdan Petković. Kép: Nagy András. Zene: Nemanja Mosurović. Szereplők: Milutin Milošević (Fantom), Marko ®ivić (Fandjo), Boris Komnenić (Felügyelő), Radoslav Milenković (Maksic). Gyártó: Emote Productions / Tivoli Film Produkció / FX Camera. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 89 perc.

Ahogy azt történelmi vagy akár személyes tapasztalataink is tanúsíthatják, diktatúrában, önkényuralomban átértékelődik a bűn fogalma. A gyűlölt hatalmat meglopni, átverni bocsánatos vétség a köz szemében, a bűnöző akár a rendszerbomlasztó lázadó szerepében is tündökölhet, és ehhez még Robin Hoodot sem kell játszania.

Valami ilyesmiről szól a belgrádi fantom legendája is. 1979-ben, tíz napon át tartotta izgalomban a jugoszláv főváros lakosságát egy fehér Porsche, amely éjszakánként 200 kilométeres sebességgel száguldozott Belgrád főutcáin. A rejtélyes sofőr szándékosan provokálta a rend egyre bosszúsabb őreit, akik ócska Zastaváikkal csak messziről követhették a hanyatló nyugat csúcskategóriás termékét. A rögtönzött kaszkadőrshow-ra egyre többen lettek kíváncsiak, a végén már több tízezer ember szurkolt új hőséért a belgrádi utcákon.

Jovan B. Todorovic rendező szokatlan módját választotta a téma feldolgozásának: A belgrádi fantom dramatizált dokumentumfilm, ahol a beszélő fejes interjúkat keretező, az eseményeket felidéző fikciós betétek nem csak illusztrációként állják meg a helyüket, de szinte játékfilmszerű élményt nyújtanak. A magyar kollégákkal is megerősített stáb ugyanolyan precízen teremti meg a korhű atmoszférát, mint ahogy azt Donnersmarck tette A mások életében, az üldözési jelenetek pedig hollywoodi mércével is vállalhatóak, nem kis részben Nagy András operatőri munkájának köszönhetően. Akár sajnálhatnánk is, hogy nem készült el az az izgalmas ká-európai akcióthriller, amelyhez minden szükséges kellék rendelkezésére állt. Egy valódi játékfilmben ugyanakkor a Fantomból hús-vér embert kellett volna kreálni; Todorovic szerencsére úgy döntött: nem megfejti, hanem továbbépíti a legendát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10603