KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/október
JEGYZET
• Koltai Ágnes: Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Létay Vera: Csak kézfogás Mephisto
• Zalán Vince: Szemben a történelemmel Ideiglenes paradicsom
• Ágh Attila: Mit ér a néptanító, ha magyar? Sára Sándor dokumentumfilmjéről
• Koltai Ágnes: Rubljov és gőzgép Világot teremtők
• Kulcsár Mária: Kabala és Facsiga Forgatási napló
• Báron György: „Holnapja nincs ez éjnek...” Éjszaka külsőben
• Takács Ferenc: Filmklisé és realizmus Kék gallér
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gazdag Gyula: Ki hallgat ma vonósnégyeseket? Otar Joszeliani
• N. N.: Otar Joszeliani filmjei

• Molnár Gál Péter: Az emberarcú vámpír Drakula és Nosferatu
VITA
• Császár Ferenc: Filmreformra van szükség! Vita a filmforgalmazásról

• Bársony Éva: 30 éves a magyar szinkron
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Történelem az arénában Pula
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Ratataplan
• Ardai Zoltán: Lidérces álmok
• Barna Márta: Fészek a szélben
• Harmat György: P. S., a avagy a könnyelműség határai
• Deli Bálint Attila: Rendőrök háborúja
• Loránd Gábor: Őrült napok
• Ardai Zoltán: ...és megint dühbe jövünk
• Képes Júlia: Zűrzavar a fellegekben
• Gáti Péter: A kölcsönkért gyufa
• Koltai Ágnes: Zsaru vagy csirkefogó?
TELEVÍZÓ
• Lukácsy Sándor: Mikrotársadalom vagy történelem? Zokogó majom
• Csala Károly: Televízió, novellaosztály
• Domonkos László: Empátia, telefonnal
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Az értelmezhetőség határai
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Neveletlenek
• Karcsai Kulcsár István: A folyó vonala

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csak egy csók

Parádi Orsolya

Un baiser s’il vous plait – francia, 2007. Rendezte és írta: Emmanuel Mouret. Kép: Laurent Desmet. Szereplők: Virginie Ledoyen (Judith), Emmanuel Mouret (Nicolas), Julie Gayet (Émilie), Michaël Cohen (Gabriel), Frédérique Bel (Caline). Gyártó: Angoa-Agicoa / CNC / K Films Amerique / Moby Dick / Procirep / TPS Star / arte France Cinéma. Forgalmazó: Budapest film. Feliratos. 96 perc.

 

Egy csók és más semmi? Emmanuel Mouret az ellenkezőjét állítja. Egy csók lavinát indíthat el, jól bevált párkapcsolatoknak vethet véget, ám magában hordozhatja egy új történet kezdetét is. Ezzel a nem új keletű tétellel indul az utóbbi idők legüdítőbb francia romantikus vígjátéka. Egy férfi és egy nő megismerkedik az utcán, a rokonszenv és a vonzalom azonnal tapintható közöttük, így nem csoda, hogy hamarosan egy bárban ülve találjuk őket, elmerülve egymás aurájában. Amikor búcsúzóul Gabriel megcsókolná a nőt, Emilie kihátrál a helyzetből mondván, hogy el kell mesélnie egy történetet arról, milyen tájfunnal járhat akár egyetlen pillangószárny-rezdülésnyi csók. A film ebben a keretben tárja fel egy férfi és egy nő egymásra találásának lélektani rétegeit. A gyógyszerész Judith segítségképpen hagyja magát megcsókolni legjobb barátja, Nicolas által, hogy kiderüljön, képes-e még érezni valamit a férfi a másik nem iránt. Belátható, hogy milyen fontos ez a kísérlet, ám a kémcső tartalma erősen fortyogni kezd, és kisvártatva robban a vegyület. Hogy leszereljék Judith férjét, Nicolas frissen kirúgott barátnőjét uszítják rá, ám a terv csúfosan megbukik – majd a további fordulatokat tartogató történet duplafenekű poénnal zárul.

Az ifjú francia rendező második filmjében ismét főszerepet játszik, a kissé suta, tágra zárt szemű tanár figuráját alakítja, akinek kezdeti naiv darabosságát csakhamar felváltja a felborzolt hajú szerelmes egzaltáltsága. Mouret finom eleganciájával, elemző kedvével és rezdülékeny humorával egyszerre tiszteleg Eric Rohmer és Woody Allen előtt, miközben teljesen egyedi hangulatot teremt. Néhol hátborzongatóan erotikus, néhol pedig karikírozottan stilizált és reflektáló, mint egy komolyzenei hangkulissza előtt játszódó labor-tanmese. Olyan értékek ezek, melyek miatt filmje mérföldkő-gyanús. Olyan csók, amely mellett nem lehet csendben elmenni tovább.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9569


előző 1 következőúj komment

Ulpi#1 dátum: 2008-11-07 11:20Válasz
"Olyan értékek ezek, melyek miatt filmje mérföldkő-gyanús"

Az írás pedig már-már reklámgyanús.