KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/október
JEGYZET
• Koltai Ágnes: Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Létay Vera: Csak kézfogás Mephisto
• Zalán Vince: Szemben a történelemmel Ideiglenes paradicsom
• Ágh Attila: Mit ér a néptanító, ha magyar? Sára Sándor dokumentumfilmjéről
• Koltai Ágnes: Rubljov és gőzgép Világot teremtők
• Kulcsár Mária: Kabala és Facsiga Forgatási napló
• Báron György: „Holnapja nincs ez éjnek...” Éjszaka külsőben
• Takács Ferenc: Filmklisé és realizmus Kék gallér
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gazdag Gyula: Ki hallgat ma vonósnégyeseket? Otar Joszeliani
• N. N.: Otar Joszeliani filmjei

• Molnár Gál Péter: Az emberarcú vámpír Drakula és Nosferatu
VITA
• Császár Ferenc: Filmreformra van szükség! Vita a filmforgalmazásról

• Bársony Éva: 30 éves a magyar szinkron
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Történelem az arénában Pula
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Ratataplan
• Ardai Zoltán: Lidérces álmok
• Barna Márta: Fészek a szélben
• Harmat György: P. S., a avagy a könnyelműség határai
• Deli Bálint Attila: Rendőrök háborúja
• Loránd Gábor: Őrült napok
• Ardai Zoltán: ...és megint dühbe jövünk
• Képes Júlia: Zűrzavar a fellegekben
• Gáti Péter: A kölcsönkért gyufa
• Koltai Ágnes: Zsaru vagy csirkefogó?
TELEVÍZÓ
• Lukácsy Sándor: Mikrotársadalom vagy történelem? Zokogó majom
• Csala Károly: Televízió, novellaosztály
• Domonkos László: Empátia, telefonnal
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Az értelmezhetőség határai
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Neveletlenek
• Karcsai Kulcsár István: A folyó vonala

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Cloverfield

Klág Dávid

Cloverfield – amerikai, 2008. Rendezte: Matt Reeves. Írta: Drew Goddard. Kép: Michael Bonvillain. Szereplők: Lizzy Caplan (Marlena Diamond), Jessica Lucas (Lily Ford), T. J. Miller (Hud Platt), Michael Stahl-David (Rob Hawkins), Mike Vogel (Jason Hawkins). Gyártó: Bad Robot. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 92 perc.

 

Ha JJ Abramsnek, az Eltűntek és Alias sorozatok producerének és a Mission: Impossible III rendezőjének tulajdonítható valamiféle kézjegy, akkor azok a pofátlan ellipszisek. Az Eltűntek három évad óta semmi másból nem áll, csak narratív kártyatrükkökből és saját maguk farkába harapó revelációkról, a MI: III pedig nagystúdiós akciófilm-mivolta és a sorozat konvenciói ellenére az egyik leglátványosabbnak ígérkező jelenetet, a központi betörést volt képes teljesen elhanyagolni.

Ugyanez a misztikus kihagyásos szerkezet érvényesült a Cloverfield reklámjaiban – amelyek megtekintése után az internetes közönség Godzillát, Voltront vagy magát Chtulhut várta – és magában a filmben is. A szigorú személyes perspektíva használata nem új az amerikai tömegfilmben, 1947-ben az Asszony a tóban és a Sötét átjáró is ezzel kísérletezett, az Ideglelés pedig bevitte a home-videók világából a moziba a szereplőről szereplőre vándorló kézikamerát, de mindezt egy szörnyfilmben látni meglepő, hatásos és nagyrészt hihető: New York rombolása még sosem volt ilyen emberközeli.

Azaz egyszer igen, méghozzá hét évvel ezelőtt egy szeptemberi napon. Mint ahogy sok évtizeddel előtte a japán Gojira ordította a világba Hiroshima nukleáris traumáját, a Cloverfield szörnye egy totálisan idegen, józan emberi ésszel fel sem fogható pusztítás kivetülése, aminek körítése beszél egy ismeretlen eredetű veszélyről, a vele hozott fejvesztett pánikról, a fosztogatókról és a tehetetlen katonaságról, miközben nemcsak 9/11 leomló tornyait és tömeghisztériáját, hanem a Katrina hurrikán elkeseredett túlélőinek képsorait is megidézi. Még ha a történet meg bicsaklik is néhol, hogy a szörnyfilmek szokásainak behódoljon, a Cloverfield képei sokáig fognak élni gyártási idejének lenyomataként.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9359