KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/október
JEGYZET
• Koltai Ágnes: Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Létay Vera: Csak kézfogás Mephisto
• Zalán Vince: Szemben a történelemmel Ideiglenes paradicsom
• Ágh Attila: Mit ér a néptanító, ha magyar? Sára Sándor dokumentumfilmjéről
• Koltai Ágnes: Rubljov és gőzgép Világot teremtők
• Kulcsár Mária: Kabala és Facsiga Forgatási napló
• Báron György: „Holnapja nincs ez éjnek...” Éjszaka külsőben
• Takács Ferenc: Filmklisé és realizmus Kék gallér
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gazdag Gyula: Ki hallgat ma vonósnégyeseket? Otar Joszeliani
• N. N.: Otar Joszeliani filmjei

• Molnár Gál Péter: Az emberarcú vámpír Drakula és Nosferatu
VITA
• Császár Ferenc: Filmreformra van szükség! Vita a filmforgalmazásról

• Bársony Éva: 30 éves a magyar szinkron
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Történelem az arénában Pula
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Ratataplan
• Ardai Zoltán: Lidérces álmok
• Barna Márta: Fészek a szélben
• Harmat György: P. S., a avagy a könnyelműség határai
• Deli Bálint Attila: Rendőrök háborúja
• Loránd Gábor: Őrült napok
• Ardai Zoltán: ...és megint dühbe jövünk
• Képes Júlia: Zűrzavar a fellegekben
• Gáti Péter: A kölcsönkért gyufa
• Koltai Ágnes: Zsaru vagy csirkefogó?
TELEVÍZÓ
• Lukácsy Sándor: Mikrotársadalom vagy történelem? Zokogó majom
• Csala Károly: Televízió, novellaosztály
• Domonkos László: Empátia, telefonnal
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Az értelmezhetőség határai
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Neveletlenek
• Karcsai Kulcsár István: A folyó vonala

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Állj, vagy jövök!

Korcsog Balázs

 

Az utóbbi hónapok akciófilmjei közül a Briliáns csapda és A Thomas Crowne-ügy története is a műkincsrablás körül bonyolódik – a műfaj egyik legújabb opusa, az Állj, vagy jövök! szintén ezt a témát járja körül, az irány ezúttal Los Angeles. A filmben azonban LA korántsem az angyalok városa, hiszen a metropolisz alvilági életébe, rabló- és tolvajvilágába csöppenünk. Ám a film a város rendőr- és rablóvilágát nem pusztán az akciófilmek szokványos – látványos, izgalmas és fordulatos – módján dolgozza föl, hanem – önmagát sem komolyan véve – akcióvígjátékként ábrázolja, s ez a produkció legfőbb erénye!

A film története egy értékes drágakő elrablásával kezdődik, amit rabló hősünk, menekülés közben egy épülő irodaházban rejt el. Később derül ki, hogy az épület a Los Angeles-i rendőrség irodája lesz, így be kell épülnie a rendőrnyomozók közé, hogy a gyémántot visszaszerezhesse. Így is lesz, és nemhiába mondják, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr – belőle is egykettőre szuperzsaru válik, ő lesz a rendőrfőnök szeme fénye és a rendőrség büszkesége.

A film cselekménye ettől kezdve két szálon fut: a rabló keresi a gyémántot az irodában, miközben bravúrosan oldja meg a rá bízott bűnügyeket. A rendőrségi epizódok és a briliáns keresésének váltakozása után a film végső akciósorozatában a két cselekményszál egymásba fonódik: hősünk leszámol a legádázabb bűnözőkkel és – visszaszerzi a gyémántot is. Lelepleződik, ám kollégái futni hagyják: irány Mexikó!

Az egész film – az akcióvígjáték műfaji sajátosságaiból adódóan – a helyzet- és jellemkomikumra, s gyakorlatilag egy főszereplős produkcióként Martin Lawrence alakítására épül, a la Bad Boys – mire jók a rosszfiúk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4638