KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Star Trek

Nevelős Zoltán

Star Trek – amerikai, 2009. Rendezte: J.J. Abrams. Írta: Roberto Orci, Alex Kurtzman és Gene Roddenberry. Kép: Daniel Mindel. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Chris Pine (Kirk), Zachary Quinto (Spock), Eric Bana (Nero), Simon Pegg (Scotty), John Cho (Hikaru Sulu hadnagy), Bruce Greenwood (Christopher Pike). Gyártó: Bad Robot / Paramount / Spyglass. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 120 perc.

 

Az eredeti Star Trek-sorozat, a tíz mozifilm és a kiágazó későbbi sorozatok leglényegesebb tulajdonsága a sorozatjelleg volt: élvezeti értékük a belső utalások, a visszatérő szereplők, helyszínek és történetszálak felismerése révén hatványozódott. Az új Star Trek-film nem a koherens mítoszrendszert építi tovább, hanem merész kanyarral az eredeti sorozat elé vág, és azt meséli el, hogyan jött össze az Enterprise űrhajó legendás legénysége élen James T. Kirk kapitánnyal.

Mivel az új film cselekményében lehetségessé válik az időutazás, alkalom nyílik alternatív eseményláncok indítására. Ez mellesleg felmentést is jelent az alól, hogy jelen film cselekményét (és esetleges folytatásaiét) olyan aprólékosan összhangba kelljen hozni a Star Trek-mítosz eddig született történeteivel, ahogy az a sorozat szülőatyjának, az 1991-ben elhunyt Gene Roddenberrynek megkerülhetetlen elvárása volt. A szereposztás különösen érdekes illesztési pont: az eredeti stábra arcvonásokban is emlékeztető színészeket válogattak a maroknyi főszerepre, Leonard Nimoy pedig egyetlenként a régiek közül személyesen is feltűnik – szintén az időutazásos trükk segítségével. Az Eltűntek-sorozattal befutott J. J. Abrams a hagyományokkal pimaszul játszadozó Star Trek-filmet alkotott, amely igen messzire távolodik a jellegzetes tévés kulisszáktól és kardot nyelt színészi játéktól. Az eredeti sorozat makulátlan díszletvilágához képest Abrams nem átall valószerűen megkopott tárgyi környezetet használni, ami összhangban áll az ösztönösebb színészvezetéssel és akciójeleneteinek nyersebb, durvább megvalósításával.

A 2002-es Nemezissel és a tévésorozat-család legkésőbbi szériájának, az Enterprise-nak 2005-ös befejeződésével a Star Trek-univerzum, ahogy eddig ismertük, véget ért. Az Abrams-féle újraindítással valami új Star Trek kezdődik, ami a régi mitológia híveinek aligha fogadható el egyenrangú folytatásként, de lehet, hogy a sorozat akár még új lendületet is tud venni azzal, hogy szakít saját ortodoxiájával.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9863