KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Jackie Chan: A nagy balhé

Géczi Zoltán

’A’ gai waak (Project A) – hongkongi, 1983. Rendezte: Jackie Chan. Szereplők: Jackie Chan, Sammo Hung, Biao Yuen, Dick Wei. Forgalmazó: Budapest Film. 106 perc.

 

Azok a filmbarátok, akik nemrégiben megnézték egy csillagászati költségvetésű hollywoodi akciómozi netre kiszivárgott workprint kópiáját, siralmas élményben részesülhettek. A belső használatra szánt anyagból cáfolhatatlanul kiderült, hogy a tavaszi szezon méregdrága szuperlátványosságának súlypontozott elemeiből szinte semmi sem valódi: a harci jelenetekben a programozókon és az animátorokon kívül további élő emberek nem nagyon vettek részt, és csupa poligon-figurák csapnak össze a gondosan megkomponált pixelkörnyezetben.

A hongkongi harcművész-komédiások 1983-as klasszikusa üdítő ellenpéldája a mainstream amerikai filmiparra jellemző digitális restségnek. Jackie Chan, Sammo Hung, Biao Yuen és Dick Wei, a keleti akciómozi Marx fivérei valódi klasszikust adtak az 1980-as években oly virgoncan ficánkoló zsáner katalógusához, amelyet sokan a mai napig a legkiválóbb munkájuknak neveznek. A kalózok ellen szövetkező derék tengerészek tempós történetét bolondos kergetőzések, ihletett trükkök és végtelen profizmussal előadott harci jelenetek színezik, amelyek könnyedén ellentételezik a korántsem a nyugati drámaiskola szabályai mentén szövődő, európai szemmel nézve gyakorta bugyuta cselekmény kisdedóvós humorát. Jackie Chan rendezőként és főszereplőként egyaránt ragyog; a kamera kedvéért még az óratoronyból is aláveti magát, a közösen kidolgozott bunyókban pedig valódi harcművészek mutatják be, mily látványos is a legendás kínai operaiskola szigorú tréningjének szakmai hozadéka, mily komplex mozdulatsorok valósíthatók meg egyetlen snittben.

A nagy balhé meseszép példázata annak, miként dolgoznak a lelkes és felkészült filmesek, akik hajlandóak akár a szó szoros értelmében is összetörni magukat a nézők szórakoztatása végett. A régi iskola eminensei nem a legfrissebb verziószámú szoftverekkel harcolnak a publikum kegyeiért, hanem a kemény edzésekben és a feszes csapatmunkában, vagyis az emberi tényezőben hisznek – 2009-ben pedig hihetetlenül felvillanyozó élmény a hagyományos filmcsinálás iránti elkötelezettség ily őszinte megnyilvánulása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9809