KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csak egy csók

Parádi Orsolya

Un baiser s’il vous plait – francia, 2007. Rendezte és írta: Emmanuel Mouret. Kép: Laurent Desmet. Szereplők: Virginie Ledoyen (Judith), Emmanuel Mouret (Nicolas), Julie Gayet (Émilie), Michaël Cohen (Gabriel), Frédérique Bel (Caline). Gyártó: Angoa-Agicoa / CNC / K Films Amerique / Moby Dick / Procirep / TPS Star / arte France Cinéma. Forgalmazó: Budapest film. Feliratos. 96 perc.

 

Egy csók és más semmi? Emmanuel Mouret az ellenkezőjét állítja. Egy csók lavinát indíthat el, jól bevált párkapcsolatoknak vethet véget, ám magában hordozhatja egy új történet kezdetét is. Ezzel a nem új keletű tétellel indul az utóbbi idők legüdítőbb francia romantikus vígjátéka. Egy férfi és egy nő megismerkedik az utcán, a rokonszenv és a vonzalom azonnal tapintható közöttük, így nem csoda, hogy hamarosan egy bárban ülve találjuk őket, elmerülve egymás aurájában. Amikor búcsúzóul Gabriel megcsókolná a nőt, Emilie kihátrál a helyzetből mondván, hogy el kell mesélnie egy történetet arról, milyen tájfunnal járhat akár egyetlen pillangószárny-rezdülésnyi csók. A film ebben a keretben tárja fel egy férfi és egy nő egymásra találásának lélektani rétegeit. A gyógyszerész Judith segítségképpen hagyja magát megcsókolni legjobb barátja, Nicolas által, hogy kiderüljön, képes-e még érezni valamit a férfi a másik nem iránt. Belátható, hogy milyen fontos ez a kísérlet, ám a kémcső tartalma erősen fortyogni kezd, és kisvártatva robban a vegyület. Hogy leszereljék Judith férjét, Nicolas frissen kirúgott barátnőjét uszítják rá, ám a terv csúfosan megbukik – majd a további fordulatokat tartogató történet duplafenekű poénnal zárul.

Az ifjú francia rendező második filmjében ismét főszerepet játszik, a kissé suta, tágra zárt szemű tanár figuráját alakítja, akinek kezdeti naiv darabosságát csakhamar felváltja a felborzolt hajú szerelmes egzaltáltsága. Mouret finom eleganciájával, elemző kedvével és rezdülékeny humorával egyszerre tiszteleg Eric Rohmer és Woody Allen előtt, miközben teljesen egyedi hangulatot teremt. Néhol hátborzongatóan erotikus, néhol pedig karikírozottan stilizált és reflektáló, mint egy komolyzenei hangkulissza előtt játszódó labor-tanmese. Olyan értékek ezek, melyek miatt filmje mérföldkő-gyanús. Olyan csók, amely mellett nem lehet csendben elmenni tovább.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9569


előző 1 következőúj komment

Ulpi#1 dátum: 2008-11-07 11:20Válasz
"Olyan értékek ezek, melyek miatt filmje mérföldkő-gyanús"

Az írás pedig már-már reklámgyanús.