KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Cloverfield

Klág Dávid

Cloverfield – amerikai, 2008. Rendezte: Matt Reeves. Írta: Drew Goddard. Kép: Michael Bonvillain. Szereplők: Lizzy Caplan (Marlena Diamond), Jessica Lucas (Lily Ford), T. J. Miller (Hud Platt), Michael Stahl-David (Rob Hawkins), Mike Vogel (Jason Hawkins). Gyártó: Bad Robot. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 92 perc.

 

Ha JJ Abramsnek, az Eltűntek és Alias sorozatok producerének és a Mission: Impossible III rendezőjének tulajdonítható valamiféle kézjegy, akkor azok a pofátlan ellipszisek. Az Eltűntek három évad óta semmi másból nem áll, csak narratív kártyatrükkökből és saját maguk farkába harapó revelációkról, a MI: III pedig nagystúdiós akciófilm-mivolta és a sorozat konvenciói ellenére az egyik leglátványosabbnak ígérkező jelenetet, a központi betörést volt képes teljesen elhanyagolni.

Ugyanez a misztikus kihagyásos szerkezet érvényesült a Cloverfield reklámjaiban – amelyek megtekintése után az internetes közönség Godzillát, Voltront vagy magát Chtulhut várta – és magában a filmben is. A szigorú személyes perspektíva használata nem új az amerikai tömegfilmben, 1947-ben az Asszony a tóban és a Sötét átjáró is ezzel kísérletezett, az Ideglelés pedig bevitte a home-videók világából a moziba a szereplőről szereplőre vándorló kézikamerát, de mindezt egy szörnyfilmben látni meglepő, hatásos és nagyrészt hihető: New York rombolása még sosem volt ilyen emberközeli.

Azaz egyszer igen, méghozzá hét évvel ezelőtt egy szeptemberi napon. Mint ahogy sok évtizeddel előtte a japán Gojira ordította a világba Hiroshima nukleáris traumáját, a Cloverfield szörnye egy totálisan idegen, józan emberi ésszel fel sem fogható pusztítás kivetülése, aminek körítése beszél egy ismeretlen eredetű veszélyről, a vele hozott fejvesztett pánikról, a fosztogatókról és a tehetetlen katonaságról, miközben nemcsak 9/11 leomló tornyait és tömeghisztériáját, hanem a Katrina hurrikán elkeseredett túlélőinek képsorait is megidézi. Még ha a történet meg bicsaklik is néhol, hogy a szörnyfilmek szokásainak behódoljon, a Cloverfield képei sokáig fognak élni gyártási idejének lenyomataként.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9359