KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bumfordi

Veress József

Petya Gorohov, a film főszereplője faluról került a Közgazdasági Főiskolára. Ismerjük ezt a típust: a „fényes szelek” éveiben nálunk is csapatostól jelentkeztek a csillogó szemű vidéki fiatalok a tudomány és a művészet világában. Jöttek, láttak és győztek. Rajzásuk később sem szűnt meg. A „falusi a fővárosban” konfliktusa időközben új tartalmakkal telítődött (ma már nincs nagy különbség az életformában), az alapszituáció azonban változatlan maradt. És nem sokban különbözik elődeitől a mai hős sem, aki valahol az isten háta mögött nőtt fel, s hirtelen a metropolisban találja magát. Mi jellemző rá? Az eltökéltség, az „azért is megmutatom” csillapíthatatlan ambíciója. A fáradhatatlanság, a „meg kell szenvedni az eredményekért” felismerése. Döccenők – netán válságok – így is adódhatnak. Ha az ember messzebbre tekint a napi céloknál, erőt merítve juthat túl rajtuk.

A Bumfordi képlete kissé elcsépelt. Petya napjai látványos események, kalandos fordulatok nélkül telnek, aztán egyszer csak bedobja a törülközőt, mert nincs sikerélménye. Társai rábeszélik, hogy folytassa tanulmányait. A „második menetben” eredményes kísérletet tesz az angol nyelv meghódítására, s megismerkedik a szerelemmel is. A mese – valljuk meg – kissé szimpla, ráadásul didaktikus ballasztokkal terhelt, a filmnek azonban így is vannak hangulatos jelenetei (főiskolai órák!).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7883