KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete kutya

Róna-Tas Ákos

A fekete kutya valójában nem gyerekfilm, jóllehet gyerektörténetet mesél el, gyerekszereplőkkel. Azokról a fantáziátlan felnőttekről szól, akik megpróbálják kitalálni, hogy milyenek a gyerekek. A történetet egyébként bármely felnőtt olvasó-néző előre kitalálhatja, ha tudja, hogy a konfliktus az, hogy a főszereplő kisfiú egy nagy kutyát hoz lakótelepi lakásukba.

A fantáziátlan felnőttek fantáziátlan gyerekeket képzelnek a nézőtérre, ezért mindig minden magyarázólag jelenik meg a vásznon, amit a kisfiú gondol; méghozzá úgy, hogy ha arra gondol, hogy meg fogják büntetni, akkor látjuk, hogy megbüntetik és így tovább. A filmben pedig (egyébként aranyos) gyerekek rohangásznak összevissza, arra ítélve, hogy szellemtelen csínytevésekkel üssék el a néző idejét. Egyetlen gondja van mindenkinek, a kutya, amely természetesen nem akármilyen olcsó kis korcs, és amely persze csak Suchard csokival és rántott hússal táplálkozik.

Ezért azt mondanám, hogy ha valaki ismeri már azt a dalt, hogy „Én ucceretnék egy bozontos kiskutyát...’’, az már ne nézze meg ezt a filmet, annak már fölösleges.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7500