KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bigyó felügyelő

Hungler Tímea

 

Hogy kicsoda Bigyó Felügyelő? Az amerikai szuperszonikus Pom-pom. Egy egész MÉH-lerakat, kacni a javából. Bámulatosan tudja változtatni az alakját (egyujjas kifordított bundakesztyű, papucs orrán pamutboly etc.). Boldogult úrfikorában rajzfilmfigura volt, amíg az amerikai filmipar mára már krónikusként diagnosztizálható remake láza ki nem tört rajta is, mint történt az sorstársával, a jobb napokat megélt Flinstone famíliával. Ugyan a Bigyó felügyelő klasszikus mesékhez méltóan (Grimm, Benedek Elek) a jó és a rossz harcát viszi vászonra, mindezt a vizuális effektusokban rejtőzködő brutalitásnak olyan vehemens alkalmazásával teszi, hogy az ifjúsági film kategóriába sorolt alkotás akár nyugodtan lehetne korhatáros is: továbbképzés gyermeklelkületű terroristáknak, terrorista hajlamú gyermekeknek.

A filmet elnézve némi nosztalgiával tekinthetünk Bagamérire (ki fagylaltját maga méri), itt bizony semmi tricikli, minden turbó-meghajtású, elsősorban maga a főhős, akit egy balesetet követően toldoz-foldoz össze a csúcstechnológia: a nyaka rugón jár, gólyalábakon közlekedik, az ujjai helyén öngyújtó meg kisolló..., tiszta horror... Ez a gyermekeknek szánt Robot-zsaru, avagy a pozitív hős száll szembe a Gonosszal nyolcvan kínos perc alatt, ami alatt a kritikus fejében a géntechnika kérdésein keresztül a terrorizmuson át az agressziónak a gyermeklélekre gyakorolt hatásáig bezárólag minden eszébe jut, kivéve az, hogy ifjúsági filmet lát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4608