KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gandhi – Egy vezér születése

Tamás Amaryllis

 

Shyam Benegal alkotása talán a legőszintébb életrajzi mű, ami valaha született. Nem a megszokott Gandhi-képet tárja nézői elé, életének nem is az ismertebb korszakát. A 24 esztendős ügyvéd, Mohandas Karanchand Gandhi 45 éves koráig élt családjával Dél-Afrikában. Az itt ért sérelmek hatására indította erőszakmentes küzdelmét, a Satyagrahát. Nem is Indiában, mint hinnénk, hanem Afrikában érdemelte ki a Nagy Lélek (Mahatma) címet.

Aki Attenborough bölccsé vált Gandhijára számít, alaposan meglepődik. Az indiai új hullámos – az 1974-es A rügy című első játékfilmjével világhírnevet szerzett Shyam Benegal – árnyaltabb, s ezért vélhetőleg hitelesebb portrét rajzol Gandhiról, a „szent szörnyetegről”.

Sötét, bizarr családi tragédiák zajlanak a „háttérben”, miközben a vezér százezreknek, millióknak – szenvedélyes hittel – hirdeti: nem az egymásban való fogságból, hanem az egymásban való felszabadulásból kell kiindulni, ha békét akarunk itt, a Földön.

Gandhinak az élet: feladat. Mindeközben ifjú felesége, apró gyerekei csillapíthatatlan életéhségét ellentmondást nem tűrő, abszolút „apa-terrorral” töri le. A rigorózus morálparancsnak való engedelmesség szemrehányást, dühkitöréseket, viszályt, mély fájdalmat von maga után. A Gandhival együtt élők nem boldogok. A kizárólagos férji, apai szabályozást nehezen viselik, ösztönösen tiltakoznak.

Minden hagyományban metafizikai axióma – és nem tautológia – a mondás: a létezés minden létezőben azonos … A „te: én vagyok” azonban a Gandhi-mikrokozmoszban azt (is) jelenti: a társnak, a feleségnek, a gyermeknek kötelező akár börtönben senyvedni is, a Gandhi-életműért: az erőszakmentességben való hitéért. A terrorisztikus apadiktatúra – az afrikai évek alatt – majdnem az asszony s az utódok életébe kerül… A nagyformátumú Gandhi megvalósítja az élet beteljesüléséről szóló igazi alkímiát, amelynek követelése a kettőből: egy. Ex duobus unus…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3517