KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az esküdt

Tamás Amaryllis

A különös hangulatú „bioszobrokat” készítő, fiát egyedül nevelő Annie Laird – szabad akaratából – esküdt lesz egy minden hájjal megkent, ördögien agyafúrt maffiózó perében. Naivan úgy gondolja, hogy egyik legbecsesebb állampolgári joga, hogy véleményét (az esküdtszék tagjaként) szabadon kinyilváníthatja. A modern demokráciák alkotmányos gyakorlatának alapjogait azonban ismeri a gengszterfőnök is. Erre alapozza sátáni tervét, és egy bérgyilkost (Alec Baldwin) azzal bíz meg, válassza ki az esküdtek közül azt a személyt, akiről úgy véli, képes lesz számára kedvező irányba befolyásolni a per kimenetelét. A választás a mintapolgár Annie Lairdre esik (Demi Moore). A nő eleinte nem sejti, miféle kockázatos kalandba sodorja magát és környezetét. A bérgyilkos maga a megtestesült „gondolatrendőrség” – egyszemélyes Orwell-látomás. Kezdetben kifinomult pszichológiai módszerekkel dolgozik, egyre erőszakosabb „érvelése” nyomán azonban hősnőnk fokozatosan rádöbben kiszolgáltatottságára, és szakít a „demokratikus jogállamisággal” kapcsolatos gyermekded elképzeléseivel. Csapdára csapda, erőszakra erőszak a válasz. A sérelem – amely úgyszólván törvényszerűen éri politikai infantilizmusáért cserébe – önbíráskodásra kényszeríti, fia életének védelmében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=271