KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Esküvő monszun idején

Pápai Zsolt

 

Az Indiában született és nevelkedett, felsőfokú tanulmányait viszont nyugaton végző Mira Nair direktornő a multikulturalizmus édesgyermeke, aki munkáiban jó ideje igyekszik egységes képet alkotni a hozott és a tanult kultúra mozaikjaiból. Igaz, ebbéli kísérletei (Salaam Bombay; Káma Szutra) eleinte fiaskóval végződtek, ötödik nagyjátékfilmjével már sikert ért el. A két éve készült Esküvő monszun idején című opusszal telibe találta a kritikusi és a közízlést, ezt a világ minden táján összeszedett szakajtónyi díj – Arany Oroszlán, Golden Globe-jelölés – tanúsítja.

Érthetőek a hozsannák, hiszen Nair tömény egzotikumot kínál, a nyugati ízlésnek rokonszenves kiszerelésben. A több szálon futó, négy napot átfogó cselekmény egy intrikákkal és titkokkal teli bazi nagy indiai lagzi körül formálódik, napjaink Új-Delhijében. A téma, a történetszervezés musical-szekvenciákkal tagolt módja, illetve a képszerkesztésben a harsány színek preferálása az originálisan bollywoodi elem a filmben – a jórészt kézikamerát alkalmazó fényképezési technika, a tárgy profanizálásának szándéka és a színészek némelyikének visszafogott játéka pedig a nyugati összetevő. Az Esküvő erénye a szertartások sorozatából álló indiai életmód realista tónusú rajza és a látszatra kaotikus város képét ábrázoló külső jelenetek életszerűsége – gyengéje viszont a harmatos humorral dolgozó suta forgatókönyv és néhány rendezésbeli malőr. A közelik és totálok, illetve a statikus és dinamikus plánok váltakozására épülő szerkesztés gyakran ritmustalanná, ütemvesztetté teszi a tömegjeleneteket, és e megoldások együttesével a direktor úgy éri el a megcélzott áldokumentarista hatást, hogy a filmet hosszú pillanatokra a home videók szintjére taszítja. A gyengébb ötletek közül talán a zárlat érzékelhetően katartikusnak szánt párhuzamos montázsa – melyben a harsogva ünneplő násznép és egy csendes, privát liezon képeit váltogatja a rendező – a legzavaróbb: keresettsége sokat elárul Mira Nair gondolkodásáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2213