KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Wanted

Kránicz Bence

Wanted – amerikai, 2008. Rendezte: Timur Bekmambetov. Szereplők: James McAvoy, Angelina Jolie, Morgan Freeman. Forgalmazó: Universal. 110 perc.

 

Tíz év távlatából újranézve a Wanted még mindig olyan filmnek tűnik, amely a legszabadelvűbb nézőből is kihozza a konzervatív erkölcscsőszt. A történet ideológiája ugyanis túlzás nélkül visszataszító: olyan sorozatgyilkosokról szól, akik a világ „egyensúlyi állapotának” fenntartását hirdetve öldökölnek gátlástalanul. Közülük a frissen beszervezett, boldogtalan irodistából terroristává képzett Wesley kerül főhősszerepbe, aki súlyos apakomplexusát, ócska szexizmusát és kétségbeejtő kisebbrendűségi érzését egyaránt a gyilkosságsorozat felszabadító rítusával kívánja megoldani.

Valójában a kazah Timur Bekmambetov első hollywoodi rendezése még kevésbé vérszomjas, mint Mark Millar és J. G. Jones eredeti képregénye, amelyben Wesley kiképzője egy kávézó ártatlan vendégeinek halomra lövésével mutatkozik be, demonstrálva, hogy bármit megtehet. Ám a képregény a szuperhősképregények paródiájaként működik azáltal, hogy a világ leigázására törő szupergonoszok szövetségeként mutatja be a Wesley-t is átformáló Testvériséget. Ez olyan iróniával vértezi fel Millarék ugyancsak roppant ellenszenves munkáját, amitől az erőszak ábrázolására is másképp tekintünk. A filmváltozatban sajnos nyoma sincs az iróniának: itt tényleg a kamaszkori gyilkosságfantáziák kiélése a cél, nagy költségvetéssel, digitális trükkökkel felturbózva. A Wanted akcióesztétikája átmenetet képez a Mátrix nagy hatású fegyverpárbajai és a Deadpool korhatáros kabarémészárlása között, miközben a történet szempontjából előbbivel a kiválasztott fiú motívuma, utóbbival az azonosulásra hívó antihős karaktere rokonítja.

Bekmambetov, aki az Éjszakai őrség akció-fantasyjével győzte meg a hollywoodi producereket alkalmasságáról, ezúttal is jól vizsgázik a lövöldözős-üldözős jelenetekben. Ugyanakkor esze ágában sincs reflektálni arra, hogy a Wanted cselekményét az izzadtságszagú macsókultusz szervezi, és a filmben minden nő kurva – az egyetlen, aki nem, vagyis Angelina Jolie karaktere, inkább megöli magát, hiszen nincs helye ebben a világban. Az agresszív nőgyűlölet szempontjából a Wanted a kortárs orosz tömegfilm éldarabjához, a Bekmambetov produceri ernyője alatt készült Hardcore Henryhez válik hasonlatossá, ami egy egészen más jellegű testvériség hatását mutatja a nemzetközi filmiparban.

Extrák: Kisfilmek a képregényről, a videójáték-adaptációról és a vizuális effektusokról, alternatív nyitójelenet, rövid Timur Bekmambetov-portré. A film Blu-rayen jelenik meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14132