KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Marvel Kapitány

Kránicz Bence

Captain Marvel – amerikai, 2019. Rendezte: Ryan Fleck és Anna Boden. Írta: Geneva Robertson-Dworet, Anna Boden és Ryan Fleck. Kép: Ben Davis. Zene: Pinar Toprak. Szereplők: Brie Larson (Carol), Samuel L. Jackson (Nick Fury), Ben Mendelsohn (Keller), Jude Law (Yon-Rogg), Annette Bening (Mar-Vell). Gyártó: Marvel Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 124 perc.

 

Mikor elhagyattak mindenek, és Thanos, a bolygóközi hadúr csettintésre elpusztította a fél világot, Nick Fury kémfőnök Marvel Kapitány számát tárcsázta. Ez tavaly májusban történt, a Bosszúállók: Végtelen háború utolsó utáni jelenetében. Így harangozták be annak a szuperhősnek az érkezését, akinek nagyobb a hatalma, mint Vasembernek, Hulknak és Pókembernek összeadva. Hogy Marvel Kapitány miként bánik el Thanosszal, azt majd a következő Bosszúállókból tudhatjuk meg, előtte pedig Marvel-szokás szerint megnézhetjük a szuperhős eredettörténetét.

Mérget vehetünk rá, hogy ez a jobban sikerült film, nem a majdani Bosszúállók 4. Fárasztóan nagyszabású és látványos, de a cselekmény 25 százalékát kitevő űrcsaták nélkül bizonyára nem ütöttek volna zöld pecsétet a forgatókönyvre. A Marvel-filmeknél mindig az akciómentes egy-másfél órának van tétje: ha ott elég izgalmasak a karakterek és szellemesek a párbeszédek, netán átszűrődik valami a rendezők saját stílusából, úgy máris elégedettek lehetünk. A Marvel Kapitányt jegyző, szolid függetlenfilmes sikerekkel (Fél Nelson, A szerencse forgandó) büszkélkedhető Ryan Fleck – Anna Boden páros a kilencvenes évek-nosztalgiával különbözteti meg filmjét a többi hasonló produkciótól: címszereplőjük 1995-ben landol a Földön, hogy a saját múltja után nyomozzon. Így aztán a No Doubt, a Garbage vagy az R.E.M. korabeli slágerei szólnak, miközben a hősnő ronda földönkívülieket pofoz, vagy a bal szeme világát még épnek tudó Nick Furyval évődik. A Marvel Kapitány csúcspontjait Samuel L. Jackson és egy macskának látszó csápos szörnyeteg közös jelenetei adják, valamint a felhőtlen múltidézés. Egyébiránt a szokásos űropera-mederben maradunk: a DC Wonder Womanje után a Marvel is kipipálhatja a maga múltba helyezett, tehát a szuperhős-történelmet utólag feminizáló és újraíró hősnőeposzát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14066