KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmünk napjai

Vajda Judit

Time Freak – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Andrew Bowler. Kép: Luke Geissbuhler. Zene: Andrew Lockington. Szereplők: Asa Butterfield (Stillman), Sophie Turner (Debbie), Skyler Gisondo (Evan), Will Peltz (Ryan), Aubrey Reynolds (Blue Ribbons). Gyártó: QC Entertaiment / Beach Pictures / Rhodes Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 105 perc.

 

Andrew Bowler lehetőséget kapott arra, hogy 2011-es Oscar-jelölt kisfilmjét a legmenőbb fiatal színészekkel forgassa újra nagyjátékfilmként. A Szerelmünk napjai férfi főszerepét az egykori gyereksztár, Asa Butterfield (Végjáték), női főszerepét a Trónok harcából ismert Sophie Turner játssza, de Bowler nem tudta kihozni belőlük (sem) a maximumot. A gondok ott kezdődnek, hogy hatalmas castingbaki volt a 21 éves kora ellenére 14-nek tűnő Butterfieldet beválogatni, akinél ráadásul nem is működik a kémia a szerelmét játszó Turnerrel. Az igazán jó párost a színész a Vakáció ifjú Griswoldjaként megismert Skyler Gisondóval alkotja, ami csak még jobban erősíti azt a benyomást, hogy az Amerikai pitébe illő idétlen kamaszokat látunk, felnőtt szerepben.

De a Szerelmünk napjaiban nem csak a színészek nem stimmelnek: a szakítás után volt barátnőjét egy saját maga által tervezett időgép segítségével visszaszerezni kívánó srác sztorija rövidfilmként még működhetett, de az ötlet nem tart ki egy nagyjátékfilmnyi ideig.

Bowler egyrészt csak felmondja, sőt inkább mechanikusan ledarálja azokat a kötelező kliséket, amiket mindenki ismer, aki látott már időutazós filmet; másrészt balszerencséjére még az időutazáson belül is olyan témát választott, amit előtte már többen is megcsináltak – nála sokkal jobban. A fiatal szerelmesek közti kapcsolat napokra lebontott és kielemzett vázát az 500 nap nyárban láthattuk megelevenedni, igazán érzékenyen, frappánsan és szellemesen. A Szerelmünk napjai másik fő vonulata pedig a családi viszonyait egy varázslatos, a saját életét oda-vissza pörgető távkapcsoló segítségével megjavítani kívánó férfiról mesélő Adam Sandler-filmből, a Távkapcsból lehet ismerős. És igen, ez sajnos azt jelenti, hogy Bowler alkotásánál még egy Adam Sandler-opusz is lényegesen jobb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13990