KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Morgan

Soós Tamás Dénes

Morgan – amerikai, 2016. Rendezte: Luke Scott. Szereplők: Kate Mara, Anya Taylor-Joy, Paul Giamatti. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 92 perc.

 

Az ember tervez, a gép meg végez vele. A mesterséges intelligencia-filmekből ismert ügymenet zajlik itt is, azzal a különbséggel, hogy a szintetikus DNS-ből kitenyésztett gépembert – az ötéves, de tizenötnek kinéző, dühkezelési gondokkal küzdő tinédzser Morgant – a tudósok a szüleiként nevelik; erőszakos kitörésének kivizsgálására érkezik a vidéki horrorkúriába a multicég kockázatkezelési tanácsadója. Ridley Scott fiának első filmjében nem az a kérdés, hogy emberré válhat-e az android, hanem hogy a szocializáció során mennyire tud felülemelkedni a természetén, és a megfelelő neveltetéssel eligazodni az emberi érzelmek kavalkádjában. Újat nem mond a film annak, aki látta az Ex Machinát (a Morgan stilisztikájában igen, rétegzettségében, iróniájában nem idézi Alex Garland remeklését), de izgalmasan tálalja az örök MI-kérdéseket – egészen addig, míg a rendező úgy nem dönt, hogy Tökéletes katonává képzi át ezt a Frankensteinbe oltott Hibridet, és az akciófilm véres módszerével zárja rövidre a válaszokat. Ezzel nemcsak az a gond, hogy Luke Scott nem veszi észre: feszültség az emberek és az érzelmeivel küzdő mesterséges intelligencia pszichológiai csatáiból fakad, hanem hogy akciót korántsem tud olyan hatásosan rendezni, mint vészjósló atmoszférát, és sután felépített és -snittelt verekedésekkel csapja szét a suspense-t. Kihagyott, de érdekesen kihagyott ziccer a film, ami után az ifj. Scottra és a Morgant hideglelős hatással játszó Anya Taylor-Joyra (A boszorkány) is érdemes lesz odafigyelni.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13065