KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bezárva

Sepsi László

Shut In – amerikai-kanadai-francia, 2016. Rendezte: Farren Blackburn. Írta: Christina Hodson. Kép: Yves Bélanger. Zene: Szereplők: Naomi Watts (Mary), Crystal Balint (Grace), Ellen David (Joan), Alex Braunstein (Aaron). Gyártó: Transfilm / EuropaCorp / Lava Bear Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 90 perc.

 

Az egyedülálló anyák a horrorfilm hőstípusainak különösen veszélyeztetett csoportjába tartoznak. Ha éppen nem valami soviniszta szatír (vagy akár maga az ördög) szagolja ki, hogy nincs férfi a háznál, még akkor is szembe kell nézniük a családjuk maradványaiban (általában egyke gyermek) megtestesülő múltbéli trauma pszichológiai veszedelmeivel. A tematika klasszikusának számító Ördögűzőben nem volt kérdés, hogy Chris MacNeil csak az egyház (és a patriarchátus) derék férfijaival szövetkezve veheti fel a harcot a Gonosszal; ezzel szemben a Bezárva hősnőjének tortúrája elsősorban a függetlenedésért zajló küzdelem, hiába lábatlankodik körülötte egy apapótlék pszichiáter és egy jó partinak tűnő kérő.

A The Babadookhoz hasonlóan itt is egy halálos kimenetelű autóbaleset kezdőpont, amely után az egyre labilisabb elmeállapotú özvegy félreeső házikójukban magára marad mozgásképtelen mostohafiával, de a többértelmű klausztrofób téboly színrevitele helyett a Bezárva inkább az egyszerűbb megoldások felé húz, idővel lazítva a szívszorító anyaportrén, végül pedig menthetetlenül átadva a teret a fantáziátlan kergetőzésnek. Bár a külvilágtól elzárt otthonban zajló csiki-csukival Farren Blackburn filmje megfeneklik az ezerszer látott ijesztgetések szintjén, a pubertáskori gyereknevelés kínjainak felidézésével olykor mégis szert tesz némi egyediségre. A bezárva/kizárva érzelmi elidegenedésre utaló szójátékától az „egész nap a gép előtt ül” tapasztalatának morbid újragondolásáig a Bezárva könnyedén kiteszi az egyenlőségjelet a kamaszkori szülő-gyerek konfliktusok és a szűk térben játszódó horror közé: hiszen mindkettő azzal kezdődik: „mintha egy idegen lenne a házamban”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13009