KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pán

Varró Attila

Pan – brit-amerikai, 2015. Rendezte: Joe Wright. Írta: Jason Fuchs. Kép: Seamus McGarvey. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Levi Miller (Peter), Garrett Hedlund (Hook), Hugh Jackman (Feketeszakáll), Rooney Mara (Tigrisliliom). Gyártó: Warner Bros / MPC. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 111 perc.

 

Bő százéves színpadi és filmes pályafutása során Barrie örökzöld Peter és Wendy-je mindig is elkeseredett küzdelem frontját jelentette női és férfi flying-of-age között, a különféle feldolgozások és átiratok hangsúlya hol Wendy kiröppenésére helyeződött a családi fészekből egyoldalú szerelemmel egy éretlen, önimádó kamasz iránt (a klasszikus Disney-opusztól a Laura’s Toy pornóján át a Várva várt nagy kalandig), hol Péter ambivalens viszonyára az örökifjúsággal (lásd a Hook-mesét vagy a Lost Boys-féle vámpírverziót). Az idei prequel az előbbi olvasat konfliktusait ötvözi az utóbbi férfiközpontúságával: az árvaházi Peter kalandjai az önálló élet első szárnycsapásairól szólnak, amelyeket ezúttal az Elveszett Anya iránti vágyakozás motivál, valamint az ifjú Hook kapitánnyal szövődő barátság és a Feketeszakáll zsarnoki apafigurája elleni szabadságharc egészít ki.

Wright idei adaptációja újfent látványos posztmodern átirat, ám ezúttal vérbeli fiús fantasy-zsánerkoktél pereg a vásznon, steampunk légicsatákkal és mesebeli kalózakciókkal. Híven a hagyományhoz Sohaországa egyszerre kínál hamisítatlan szórakoztatóipari élvezetet és annak egyfajta önreflexióját, míg azonban elődei egy teljes médiumot használtak tömegfilm-analógiának (a Disney-mesekönyvtől a Várva várt nagy kaland színházi világán át a Lost Boys vidámparkjáig), addig Wright szokatlan módon egy szerzői univerzumot választ, midőn (a Pán-témához erősen vonzódó) Spielberg imádott árvagyermek-alakját ellátja az A.I. anyakeresésével és a Hook szárnypróbálgatásával (ahol a mesékbe vetett hit vezet a repüléshez), majd egy Indiana Jones-klón oldalán végigviszi a tetralógia kaland-helyszínein a Végzet Temploma gyermekbányájától a Kristálykoponya kardvívós hajszáján át a Frigyláda barlangi bosszúfináléjáig, megfejelve pár Cápa-krokodillal és Jurassic Sohamadárral. Tekintve, hogy a Pán-szériának előbb-utóbb el kell jutnia az alapműhöz, melyben Péter immár fejlődésképtelen rabja mesevilágának, amit Indy-Hook diktátora terrorizál, Wright főhajtása a mester előtt enyhén szólva kétes értékű bókot jelent.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12481