KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A keresés

Kovács Kata

The Search – francia, 2014. Rendezte és írta: Michel Hazanavicius. Kép: Guillaume Schiffman. Szereplők: Bérénice Bejo (Carole), Annette Bening (Helen), Maksim Emelyanov (Kolia), Abdul Khalim Mamutsiev (Hadji), Zukhra Duishvili (Raissa). Gyártó: La Petite Reine / Orange Studio / Wild Bunch. Forgalmazó: Vertigo Média kft. Feliratos. 149 perc.

 

Háborús tematika és gyermek hős találkozik A némafilmessel világhírűvé vált Michel Hazanavicius legújabb, 1999-es csecsen háború idején játszódó munkájában, Fred Zinnemann 1948-as, azonos című filmjének remake-jében. A több szálon futó cselekmény kiindulópontja, hogy a kilencéves Hadji és nővére szemtanúi lesznek szüleik minden ok nélküli, könyörtelen meggyilkolásának. A testvérek szem elől tévesztik egymást, a kisfiú pedig csecsemő kisöccsükkel a karjában indul neki a világnak, ám hamarosan kénytelen egy küszöbön hagyni őt. A három testvér és az őket segítő két nyugati nő, az emberjogi képviselő (Bérénice Bejo) és az árvaházi vezető (Anette Bening) történetét, egy ártatlan orosz fiú kiképzett katonává, majd cinikus gyilkológéppé aljasulásának elbeszélése egészíti ki. A három fiú, a világról még keveset tudó kisbaba, az átélt borzalmaktól, a felnőtt fejjel is elbírhatatlan testvéri felelősségtől terhelt Hadji és a fiatal katona figurája a háború irracionalitásával szembesülő, ártatlan ember egyetlen, kortalan metaforájává áll össze.

Ugyanakkor a film szólni kíván az őket körülvevő közönyről is, amely a döntéshozók, a hatalom birtokosainak sajátja, és a köztes helyzetben lévő, segíteni vágyó, ám végső soron tehetetlen hivatalnokokról is. Sokat markol és keveset fog, ám nem elsősorban azért fúl kudarcba, mert a figurák vívódását csak felületesen láttatja, hanem azért, mert A némafilmesben adekvát szempilla rebegtető expresszív érzelemkifejező stílus valódi némafilm-alapanyag nélkül itt csupán naiv giccsbe torkollik, a kisrealista közegbe ültetett klasszikus hollywoodi stílus pedig disszonáns marad. Nem újdonság viszont, hogy a rendező ért a szavak nélküli filmezéshez, a mostani film csúcsteljesítménye is a Hadjit és nővérét alakító Abdul Khalim Mamutsiev és Zukhra Duishvili szinte néma, szívbemarkoló színészi jelenléte, mely mellett a világsztárok szentimentális játéka épp olyan hamisnak hat, mint a megmentők szerepében tetszelgők könnyei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12472