KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Téli mese

Andorka György

Winter’s Tale – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Mark Helprin regényéből Akiva Goldsman. Kép: Caleb Deschanel. Zene: Hans Zimmer és Rupert Gregson-Williams. Szereplők: Colin Farrell (Peter), Jessica Brown Findlay (Beverly), Jennifer Connelly (Virginia), Russel Crowe (Soames), Will Smith (Lucifer). Gyártó: Village Roadshow Pictures / Weed Road Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 118 perc.

 

A Téli mese újabb hollywoodi adaptáció, amely nem fogja az eredeti mű olvasótáborát szélesíteni: Mark Helprin nyolcvanas évek elején született regénye egy jelenbe csöppent századfordulós betörőről a mára oly népszerűvé vált városi fantasy és a „time slip” melodráma elemeit egybefűző történetével minden bizonnyal remek alapanyag lehetett volna egy nagyobb ambíciójú, látványos családi mozihoz, a rendezői székben újonc Akiva Goldsman azonban a vaskos regényből – minden forgatókönyvírói tapasztalatát meghazudtolva (Egy csodálatos elme, A Da Vinci-kód) – teljességgel működésképtelen filmes narratívát párolt le.

A Téli mese teadélutáni tempóban haladó, a könyv univerzumának érezhetően durva és átgondolatlan redukálása miatt mégis nehezen követhető cselekményében kibontatlan szálak és kidolgozatlan karakterek szegélyezik az utat, az időugrás pedig éppen akkor húzza ki a lábunk alól a talajt, amikor mindennek ellenére már-már befészkeltük volna magunkat a századforduló mágikus-realista New York-jának hangulatos világába. Sem a bizarr akcentussal, szórakoztatóan ripacskodó Crowe, sem a vizslatekintetű Farrell és szárnyas csodapacija további jelenléte nem kárpótol az összecsapott jelenkori felvonásért, amelynek végére – opcionálisan néhány zsebkendő elfogyasztása után – a célelvű univerzum komfortos illúziójával és a „minden dolog összefügg” Felhőatlaszra rímelő falvédő-bölcsességével állhatunk fel a székünkből. A Valentin-napi randifilmként pozícionált bemutatónak valószínűleg megfelelőbb helye lesz a tévéképernyőn, pótszerként szürke és latyakos délutánokra, amikor legszívesebben a paplan alatt lapulunk egy bögre teával, az ablakon túl pedig a fél lábát a télbe lógató időjárás éppen olyan zavartan keresi magát, mint ez az ártalmatlan, felejthető alkotás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/03 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11857