KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Üss vagy fuss

Varró Attila

Hit and Run – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Dax Shepard és David Palmer. Kép: Bradley Stonesifer. Zene: Robert Mervak és Julian Wass. Szereplők: Dax Shepard (Yul), Kristen Bell (Annie), Tom Arnold (Randy), Bradley Cooper (Alex), Michael Rosenbaum (Gil). Gyártó: Panay Films / Primate Pictures / Kim and Jim Productions. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 100 perc.

Az „amerikai független film” szókapcsolat hallatán a rutinosabb filmrajongóknak elsősorban kisköltségvetésű, érzékeny filmdrámák képsorai peregnek fel a mentális vásznakon, netán huszonéves hipsterek párkapcsolati szájtépései – de a legritkább esetben dübörgő autós üldözések, mókásan bevert orrok és nyugdíjas swinger-partik egy motelszobában. Az MTV-s átverős showkból (Punk’d), tévés családsorozatokból (Vásott szülők) és bizarabb romkomokból (Anyám, The Freebie) ismert komikus, Dax Shepard második nagyjátékfilmjével bebizonyította, hogy nem csupán kínos mockumentary-t lehet összehozni egy filléres akciófilm ötletéből (Brother’s Justice), de a vágyálom akár meg is valósítható – ha van hozzá egy működőképesre megírt forgatókönyv, pár dögös verda a mélygarázsban, fél tucat jó nevű hollywoodi színészhaver, és ha történetesen Kristen Bell mellett ébredhet az ember reggelente.

Az Üss vagy fuss barkács-akciókomédiája nem lesz a 21. század Ágyúgolyó futama, de komoly esélyekkel indulhat a Tiszta románc-klónfilmek Burt Reynolds különdíjáért: a bosszúszomjas bankrabló-cimborák, idegbeteg exek és meleg rendőrök elől 1967-es Lincoln Continental álomautóban menekülő szerelmespár vidéki hajszafilmje rutinosan hozza a poszt-tarantinós gengszterfilmek duma-akció-duma-akció dramaturgiáját, tisztes kaszkadőrmutatványokat produkál a gyorsvágásos, digitáleffektes kortárs trend ellenében és pont annyi politikailag inkorrekt geget tartalmaz két romantikus évődés között, amitől még működik karcosabb randifilmként. Ráadásul az amerikai indie-filmek önvallomásos elkötelezettsége is feldereng az akciók hátterében: Shepard saját eseménydús ifjúkorát eleveníti fel a fészerből előszedett fallikus sportjárgánnyal, hogy egy utolsó óriási tombolás után hátrahagyja kibelezve és összetörve egy motelparkolóban, együtt a buzizós beszólásokkal és rosszéletű haverokkal – majd egy sírig tartó, felnőtt párkapcsolat reményében távozzon a szalmaszőke álomnő oldalán a nagyvárosi jövő felé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11287