KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hódkóros

Tüske Zsuzsanna

The Beaver – amerikai, 2011. Rendezte: Jodie Foster. Írta: Kyle Killen. Kép: Hagen Bogdanski. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Mel Gibson (Walter), Jodie Foster (Meredith), Anton Yelchin (Porter), Jennifer Lawrence (Norah). Gyártó: Summit Entertainment / Participant Media. Forgalmazó: Corner Film. Feliratos. 91 perc.

Számos hollywoodi zsánerdarab mesélt már arról, milyen következményekkel jár egy képzeletbeli barát felbukkanása a fõhõs oldalán, hogyan segítheti át viszontagságaikon, vagy keverheti még nagyobb bajba. Ezek a figurák nem csak megjelenési formájukban, de mûfaji származásukban is igen különböznek az 1950-es Harvey vígjátéki közegben mûködõ, láthatatlan óriásnyúlától (aki a szürkeségtõl és magányától az alkoholizmus felé forduló férfi társaként jelenik meg) A plasztik szerelem zárkózott fõhõsének engedelmes guminõjéig. Leginkább mégis thrillerekben boldogulnak ezek a különös másodhegedûsök, az ösztön-én fenyegetõ alakjai gyanánt, lásd az 1978-asA mágus vérfagyasztó darabját, amelynek küszködõ bûvésze hasbeszélõként, egy bábun keresztül nyer önbizalmat és szerelmet, hogy aztán a figura teljes hatalomátvételével meghasonult gyilkossá váljon.

A képzeletbeli társak családjának friss tagja, a Hódkóros elõdei jó és rossz tulajdonságaiból egyaránt örökölt, ténykedését azonban a családi dráma mûfaji színterén végzi. A fõhõs ezúttal egy kétgyerekes családapa és üzletember, aki súlyos depressziója nyomán elveszti kapcsolatát környezetével. A pozitív változást egy hód formájú kesztyûbáb feltûnése hozza meg, aki nem csak az öngyilkosságból rántja vissza Waltert, de terápiás eszközként is remekül mûködik – ám az új erõre kapott otthoni élet az üzlettel együtt megfeneklik, amikor világossá válik, hogy a plüsstestû rágcsáló nem csak átmeneti vendég a családban.Jodie Foster (Más, mint a többiek, Szédült hétvége) harmadik játékfilmes rendezésében ismét az eltávolodás témáját veszi elõ: pontosabban azt, hogyan dolgozzák fel a családtagok, ha különc van köztük. Régi szokását megtartva a színész-rendezõ a humort sem hagyja el a dráma mellõl, amelynek elsõdleges forrása persze a hétköznapi élet legintimebb pillanataiba is bebocsátást nyerõ hódbáb jelenléte – a fõhõs baljáról lerántva el is tûnne minden szokatlan vonás a filmbõl és csupán egy sokszor látott elemekbõl, szívvel és tisztességgel összerakott alkotás maradna a helyén.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10778