KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

1895–1995

Egy évszázad egy évben

Bori Erzsébet

A televízió vetítéssorozattal idézi a mozi történetét, aki győzi videokazettával, jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet.

Ilyen még nem volt a magyar televízióban. A filmszerkesztőség példátlan méretű és ambíciójú vállalkozással járul hozzá a százéves mozi ünnepéhez. Egy éven keresztül többféle játék- és dokumentumfilm-sorozat pásztázza végig az egyetemes és a magyar mozgókép történetét a kezdetektől máig. A legbővebb, mintegy száz darabból álló összeállítás, a Válogatás a filmtörténet leghíresebb műveiből, mellette a Száz év filmsikerei (amelyben a legesleghíresebb, és a szent szombat esti főműsoridőben is vetíthető mozikat gyűjtötték össze) és a Válogatás a magyar film történetéből olyan filmes alapműveltséget ad egy országnyi közönségnek, melyhez mostanság csak budapesti lakos, az Örökmozgó törzsnézője juthatott hozzá. Aki győzi videokazettával, most egy jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet, amelyben a néma nagyoktól (Lang, Murnau, Eizenstein, Vigo) a háború előtti hangosfilm-remekeken át (Carné, Hitchcock, Welles, Ford) a hatvanas évek összes újhullámjáig (franciák, csehek, lengyelek, németek) és a legújabbkori kultuszfilmekig (Spielberg, Altman, Kubrick) szinte minden megvan. A magyar filmtörténet a Hyppolit, a lakájjal a háború előtti honi gyártás talán legnagyobb, máig elnyűhetetlen sikerével kezdődik, és Az én XX. századommal ér véget, benne Makk Károly, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András egy-egy, ma már klasszikusnak mondható remeke. És Szabó István legszebb filmje, az Apa. A sorozatokba persze nem fért bele minden, de ami ott van, az csupa vitathatatlan érték: ez a válogatás nem volt tekintettel arra, hogy mi van meg a televízióban, vagy mi az, amit könnyen meg lehet szerezni. Hiszen a legalkalmasabb személyt, abszolút hozzáértőt kértek fel a válogatásra: Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt, akit ismer és szeret a közönség, hivatal nélkül nagy tekintélye van a szakmában, ráadásul kiváló pedagógus. Az egy évig tartó program során kéthetenként személyesen is megjelenik a képernyőn, hogy bevezetőt mondjon a válogatáshoz.

A játékfilmeket olyan szatellitprogramok kísérik, mint a Film és… gyűjtőcímű sorozat, amely 14 nagyobb témában foglalkozik a mozival; több ismeretterjesztő sorozat indul az egyetemes filmtörténetről, a képrögzítés fejlődéséről; lesznek portrék és dokumentumösszeállítások a filmművészet nagyjairól, alkotói életmű-sorozatok (François Truffaut, Törőcsik Mari, Kállai Ferenc), régi magyar filmek próbafelvételei, werkfilmek és egy összeállítás a nemzetközi fesztiválokon díjazott legjobb magyar animációs darabokból. Különleges programként pedig decembertől nyolc alkalommal láthatjuk majd Szirtes András hommage-át, személyes tisztelgő gesztusát a hőskori mozgókép és alkotói előtt: a Lumière-tekercseket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=990