KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis virtuóz

Vincze Teréz

 

A vége főcím alatt próbálok úrrá lenni döbbenetemen és meglátni ebben a filmben azt a Chen Kai-gét, aki egykor az Isten veled, ágyasom! című remeket összehozta. Korábbi filmjei alapján sem volt kérdés, hogy a melodrámai hangütés, a felfokozott érzelmek művészetének szerves részét képezik, de a jobban sikerült darabokban mindettől mégis egyfajta távolságot tartott (például a választott történelmi korszakból adódóan, a kosztümös darabok nyújtotta jótékony absztrakció révén). A Togetherben azonban áttételek nélkül zúdul ránk a – nincs erre más szó – giccses cselekményfordulatok és operatőri „fogások” formájában egyaránt.

A történet egy 13 éves kisfiúról szól, aki apjával vidékről a fővárosba utazik, hogy felvételt nyerjen a legkiválóbb zeneiskolába, mivel igen tehetségesen játszik hegedűn. A felvétel azonban nem csak a tehetségen múlik, úgyhogy végül a nagyon egyszerű, de annál elszántabb apának kell rávennie egy „eltékozolt tehetségű”, lerobbant zenetanárt, hogy a fiút tanítsa. Egy idő után azonban az apa úgy látja, csak egy menő, sztárcsináló mesterrel lehet fiából igazi zenei nagyság, úgyhogy bekönyörgi a gyereket egy divatos mentorhoz. Mindez persze korántsem csak a gyerek érdekében történik, hanem azért, hogy méretes tanulságokat vonhassunk le a „régi” (az egyszerű vidéki emberek, a lerobbant zenetanár világa) és az „új” Kína (elegáns lakásban, nyugati bútorok közt, nyugati módon karriert menedzselő sztártanár) között. Ehhez jön még a kamaszfiú szexuális eszmélésének jegyében egy idősebb szomszédnő iránt érzett romantikus vonzalom, a karrierépítés érdekében a kortársaival való versengés kegyetlensége. Azt meg már el sem árulom, végül mi derül ki az ifjú csodagyerek származásáról, mert lehet, hogy el sem hinnék.

A sok szívszorító, tanulságtól duzzadó epizódot hihetetlenül szörnyű színészi játék – többek között sajnos a rendező (procc zenetanár) és kedves felesége (a szomszéd lány) révén –, és egészen elviselhetetlen fényképezési megoldások (az operatőr számára az ellenfény alkalmazása a legfőbb drámai kifejező eszköz) teszik szinte már szürreálissá.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/03 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4827