KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Gourmé lángos

Egynyári kaland

Huber Zoltán

A könnyed kis flört négy évad alatt komoly szerelemmé érett.

 

Súlytalan, egyetlen felvonásos limonádénak indult a köztévé tinisorozata, hogy öt évvel később az egyik legjobb kortárs magyar szériaként érjen véget. Az első évad elnagyolt figurái és vattacukros szerelmi civódásai a gulyáskommunizmusból velünk maradt lángosos-vízibiciklis tóparti romantikával keverve tisztes nézettséget hoztak, az egynyárinak szánt kaland így folytatódhatott és egyre tartalmasabbá válhatott.

A Kovács M. András írta és Dyga Zsombor rendezte kedves és ártalmatlan produkciót a második évadtól Zomborácz Virág jegyzi, aki fokozatosan a saját képére formálta az eredeti koncepciót. Nemcsak a balatoni nyarak hamiskás mítoszát és a szappanoperás műfaji megoldásokat kezelte egészséges öniróniával, de izgalmas karakterekkel és hiánypótló témákkal gazdagította az egyre komplexebb történetet.

Az Egynyári kaland a második évadtól kezdve nagyon határozottan elutasítja a bugyuta tinicsajos sztereotípiákat és nagyon alaposan kidolgozott női figurákat vonultat fel. Akad itt öntörvényű különc, függőségeivel küzdő, bizonytalan vadóc vagy a saját vágyaival nehezen szembenéző építész. Annak persze, hogy a lányok egytől-egyig önálló, ellentmondásokkal teli egyéniségek, teljesen természetesnek kellene lennie. Sajnos azonban az Egynyári kaland árnyalt, éppen ezért kimondottan vagány figurái még mindig kivételnek számítanak.

A sorozat tudatosan megy szembe az uralkodó mintákkal, mégsem esik túlzásokba. A fordulatos cselekményben hol a fiúk csábítják el a lányokat, hol fordítva. A személyes és szakmai konfliktusok nemek szerinti eloszlása kiegyensúlyozott, a tétova döntések mindig a karakterek jellemvonásaiból fakadnak. A fiatal magyar színészek, különösen Schmidt Sára, Walters Lili és Piti Emőke rendkívül hitelesek a szerepeikben.

Nemcsak a csajok, de a srácok is érzékenyek és bizonytalanok, illetve ők is folyamatosan reagálnak az uralkodó társadalmi elvárásokra. A szereplők rendszeresen szóvá teszik, ha a nemi szerepekhez tapadó kliséket és rítusokat kérnek rajtuk számon. A maszkulin külsejű srác nem ért az autókhoz, ahogyan a barátnője sem helyezi a karrierje elé a párkapcsolatát.

A harmadik és negyedik évadban a Balaton már inkább csak jelzésszerűen bukkan fel és inkább a fővárosi helyszínek dominálnak. Az alkotók már csak a személyes érintettségük okán is jobban érzik Budapestet és erőlködés nélkül varázsolják a szereplők köré a városi környezetet. A jól megírt karakterek és az életszagú helyszínek együttes következményeként a párkapcsolati zűrök közé igen aktuális és fontos kérdések ékelődnek, általában ironikus vagy groteszk formában.

A munkahelyeken rendre szembesülhetünk szexuális zaklatásokat bőven kimerítő esetekkel, ezek mégsem drámai események, az elkövetők inkább szánalmasak. Hasonló telitalálat a legénybúcsú vagy az egyetemi ivászat intézményét kifigurázó epizódok, de többek között a túlzott egészségmánia, a PUA-mozgalom vagy a hivatali bürokrácia is megkapja a magáét.

Az Egynyári kaland humora parodisztikus, szabadszájú és imponálóan cinikus. A lányok és a fiúk ambíciózusak és öntudatosak, nyíltan beszélnek a vágyaikról és a félelmeikről. Az önfejű, impulzív karakterek és a szertelenül kacskaringózó mellékszálak gyakran meghökkentőek, így minden epizódban számos jótékony meglepetés vár a nézőre.

Figyelemreméltó az is, ahogyan az alkotók a tinisorozatos formához viszonyulnak. Zomborácz Virág úgy használja a „fiatalok-nyár-szerelem” kötelező paneleit, hogy rendre ki is forgatja azokat. Nemcsak a váratlan epizódok és ellipszisek frissítik fel a kliséket, de a mellékszereplőkkel vagy az érzelmi bonyodalmak feloldásával a sorozat néha az abszurditás határáig merészkedik.

A merészebb poénok, az állandó önreflexió és az egészséges irónia ellenére a kialakuló kapcsolatok mégis realisztikusak. Zomborácz szerzői kézjegyei, a finom összekacsintások nem válnak el élesen az elsődleges célközönséget kiszolgáló direktebb megoldásoktól. A különböző rétegek szépen ötvöződnek, az Egynyári kaland így azoknak is tartogat érdekességeket, akiket egyébként nem hoz lázba egy szórakoztató balatoni sorozat.

 

Egynyári kaland – magyar tévésorozat, 2015-2019. Rendezte: Zomborácz Virág, Dyga Zsombor, Akar Péter. Írta: Kovács M. András, Zomborácz Virág. Kép: Marosi Gábor, Somogyvári Gergő. Zene: Balázs Ádám. Szereplők: Schmidt Sára, Walters Lili, Piti Emőke, Dobos Evelin, Döbrösi Laura, Vecsei H. Miklós, Rubóczki Márkó, Héricz Patrik, Király Dániel, Fehér Balázs Benő, Szalay Bence. 26x52 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14157