KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Peppermint – A bosszú angyala

Benke Attila

Peppermint – amerikai, 2018. Rendező: Pierre Morel. Forgatókönyv: Chad St. John. Kép: David Lanzenberg. Szereplők: Jennifer Garner (Riley), John Ortíz (Beltran), John Gallagher Jr. (Carmichael), Juan Pablo Raba (Diego Garcia). Gyártó: STXfilms. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 102 perc.

 

A #MeeToo-mozgalom árnyékában a Bosszúvágy (1974) és a Köpök a sírodra (1978) farvizén evező, jórészt női önbíráskodókat bemutató bosszúthrillerek (A bosszú angyala, 2017, A bosszú, 2018, Sötétben, 2018) reneszánszukat élik. Ezt az új hullámot lovagolja meg az eredeti Elrabolva (2008) alkotója, Pierre Morel a Peppermint: A bosszú angyalával, amely sajnos csak árnyéka Morel korábbi, betonkemény akciófilmjeinek. Riley férje és kislánya egy napon véres leszámolás áldozataivá válnak. Habár a drogkartell-tag elkövetőket gyorsan kézre kerítik, a drogbáró Diego Garcia közbenjárására a bíróság felmenti a bűnösöket. Az elkeseredett Riley kiképezi magát, és őrült ámokfutásba kezd, hogy a konkrét gyilkosok és korrupt törvényszolgák holttestein át végül eljusson a gengszterfőnökig.

A főhősnőt alakító Jennifer Garner többek között az Elektra hősnőjeként és az Alias című akciósorozatában bizonyította rátermettségét tíz évvel ezelőtt, és az idei Peppermintben is felér az Elrabolva Liam Neesonjához. Ám Morel művével ugyanaz a probléma mint a három évvel ezelőtti Gunmannel: pusztán az Elrabolva-sablon elemeiből építkezik, és azon kívül, hogy ezúttal egy vasöklű és vasakaratú nő az igazságosztó, semmi érdekeset nem tud felmutatni. Tisztességesen levezényli a kötelező három felvonást lapos fordulatokkal, nem különösebben emlékezetes, sőt az Elrabolva 3-éihoz hasonlóan túl sok vágással tönkretett akciójelenetekkel, hozzá egy érdektelen, egydimenziós antagonistával. Filmje magáról a bosszúról, az igazságszolgáltatás és a morális igazság konfliktusáról sem tud eredetibbet állítani mint a 44 éves Bosszúvágy. Persze Coralie Fargeat A bosszúja sem eredetiségével nyűgözött le, de legalább volt bátorsága az exploitation túlzásaiba esni. A Peppermint bátortalan ezen a téren, miközben mérföldekre van Fatih Akin hasonló történetű, felkavaró Sötétbenjének komplexitásától is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13852