KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy burka, egy nadrág

Parádi Orsolya

Cherchez la femme – francia, 2017. Rendezte és írta: Sou Abadi. Kép: Yves Angelo. Zene: Jérome Rebotier. Szereplők: Félix Moati (Armand), William Lebghill (Mahmoud), Camélia Jordana (Leila), Anne Alvaro (Mitra), Miki Manojlovic (Darius). Gyártó: The Film / France 2 / Mars Films. Forgalmazó: Mozinet. Szinkronizált. 88 perc.

 

Az iráni Sou Abadi romantikus komédiája az iszlám fanatizmuson élcelődik. A Párizsban játszódó történet középpontjában egy fiatal egyetemista pár áll. Leila és Armand szerelmesek, és éppen New Yorkba készülnek egyéves szakmai gyakorlatra, amikor hazatér Jemenből a lány bátyja, Mahmoud. A radikálisan megváltozott testvér mintha agymosáson ment volna keresztül, szigorú rendet és új szabályokat vezet be a vallási előírásoknak, a saríának megfelelően, melynek eredményeképpen Leilát bezárja a lakásba. Armand tehát burkát húz, elmerül a Koránban, és hittestvérnek adja ki magát, hogy találkozhasson Leilával. Ám a tartózkodó, és a hit rejtelmeiben járatos „nővér” felkelti Mahmoud érdeklődését.

A film a vígjátéki panelekre építve mutatja be a nyugati világba beépülő iszlám irányzatainak képviselőit: a Khomeini ajatollah uralma elől egykor Franciaországba menekülő értelmiségi családtól (Armand szülei), a már Európában született fiatalokon át (a szerelmespár) a dzsihádban hívő neoradikális figurákig (Mahmoud és barátai). Utóbbiakat a beöltözött Armand teszi nevetségessé a szigorú vallási előírásokat még náluk is komolyabban véve. Bár a festett szemmel, elváltoztatott hangon csicsergő, magas sarkúban botladozó álruhás hősszerelmes figurája klasszikus komédiák utánérzése (az angol címben megidézett Van, aki forrón szeretitől a magyar Egy szoknya, egy nadrágig), a különféle iskolák és értelmezések könnyed hangvételű bemutatása jót tesz a történetnek, árnyalja az iszlámról alkotott képet. Hiszen a hozzánk elszivárgó hírek kizárólag az öngyilkos terroristákról szólnak; a békésen együtt élő, nyugati értékrendben, női egyenjogúságban hívő, felvilágosult muszlimokról elvétve sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13735