KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nemek harca

Pápai Zsolt

Battle of Sexes – amerikai, 2017. Rendezte: Jonathan Dayton, Valerie Faris. Szereplők: Emma Stone, Steve Carell, Andrea Riseborough. Forgalmazó: Universal. 121 perc.

 

A sportfilm műfajában a cselekmény gyakran a végső párbaj felé halad, akár a westernben, ezért a film csak akkor működik, ha az ellenfelek egyaránt izgalmasak, illetve a harc tétje kellően magas. A Nemek harca a felszínen pompás darab, dramaturgiailag jól összerakott, a magánéleti és a civilszférabeli konfliktusokat (mint az Hollywoodban kötelező) rutinosan egybesodró, ráadásul mívesen kivitelezett és még sztárokkal is ellátott sportfilm, a leglényegét képező feszültségkeltés azonban akadozik benne.

A megtörtént eseményeket feldolgozó cselekmény a hetvenes évek elején játszódik, középpontjában minden idők egyik legjelentősebb teniszezőnője, a harminckilenc Grand Slam-trófeát gyűjtő (tizenkettőt egyéniben, a többit párosban szerző), amerikai Billie Jean King áll, aki nem csak a játékával, de a nemi egyenjogúság melletti harcos elkötelezettségével is beírta a nevét a történelemkönyvekbe. Annak érdekében, hogy a nőknek ugyanolyan jogaik (például hasonló díjazásuk) és megbecsültségük legyen a teniszben, mint a férfiaknak, 1973-ban, huszonkilenc évesen kiállt egy meccsre a háromszoros Grand Slam-nyertes, akkor ötvenöt éves, hímsovén Bobby Riggs ellen. A mérkőzés „a nemek csatájaként” („Tennis Battle of Sexes”) vonult be a sportlexikonokba.

Jonathan Dayton és Valerie Faris rendezők mindent megtesznek, hogy méltó mozgóképes emlékművet állítsanak a nevezetes ütközetnek, munkájuk mégis ellentmondásos érzéseket kelt. A színészek remekelnek, és jó nézni a kortársfilmes formanyelvi megoldásokat a szépen rekonstruált hetvenes évekbeli miliőkben, a kiöregedett wimbledoni férfibajnok és a fiatal női fenomén összecsapása azonban egész egyszerűen nem érdekes annyira, hogy elvigye a filmet. Nem csak azért, mert Bobby Riggs közönséges pojáca (akinek a legyőzése ezért nem is tűnik akkora feladatnak), hanem azért is, mert egy efféle derbi manapság jó esetben is csak színesszagos gálaesemény, ezért nehezebben érthető, hogy negyvenöt évvel ezelőtt mennyi minden múlt a híres mérkőzésen. Ami a sportlexikonok aranyoldalain található, nem feltétlenül kívánkozik mindig filmre.

Extrák: Billie Jean King emlékezik; archív filmrészlet; fotógaléria; kisfilm a 73-as „Battle of Sexes”-ről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13726