KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hegyek között

Pápai Zsolt

The Mountain Between Us – amerikai, 2017. Rendezte: Hany Abu-Assad. Szereplők: Kate Winslet, Idris Elba, Dermot Mulroney. Forgalmazó: Bontonfilm. 112 perc.

 

Umberto Eco egyszer azt írta a Casablancáról, hogy alkotói nem akartak kockáztatni, ezért minden patternt belevettek korábbi sikerfilmekből. Ez persze nem egészen igaz (Kertész Mihályék kifejezetten ízlésesen bántak a melodrámai közhelyekkel), az pedig végképp nem, hogy a kliséhalmozás lenne a (filmtörténeti) örökkévalóság titka. A közhelydömping a melodráma esetében kiváltképpen nem a siker garanciája, amit az egyébként érdekes filmeket (Mennyország most, Omar) is jegyző Hany Abu-Assad új munkája, Charles Martin 2011-ben megjelent, és túlságosan nagy sikert nem aratott regényének adaptációja is bizonyít.

Alex (Kate Winslet) és Ben (Idris Elba) véletlenül találkozik a reptéren, ahol törölték a járatukat, de mivel halaszthatatlan az útjuk, közösen privát kisrepülőt bérelnek. Amikor az lezuhan a hófödte hegyekben, a két ember átmenetinek indult találkozása egész életükre kiható túlélőtúrává alakul.

Abu-Assad ahhoz a tradícióhoz nyúl vissza, amelyik a melodrámaműfajt katasztrófafilmes elemekkel dúsította fel (lásd az 1936-os San Franciscót), és a rendező ezt az elegyet – kikacsintva az Életben maradtakra – húsz percenként óramű pontossággal érkező thrillerszekvenciákkal erősíti meg. Utóbbiakra a néző figyelmének fenntartása végett már azért is szüksége van, mert kamarakörülmények között navigálja el a filmet: nem könnyíti meg a maga dolgát azzal, hogy esetleg felképesítse a figurák múltját és megjelenítse a visszaemlékezéseiket, hogy ily módon színesítse a helyszíneket, vagy dúsítsa fel a szereplők létszámát.

Minden máshol-máskor sokszor látott fordulatával együtt egészen a zárlatig nem is működik rosszul ez a film, a két színésznek és a világ végén (vagy tetején) készült, csodás tájképeknek köszönhetően, az utolsó húsz perc azonban túlzásba viszi a melodrámák alapját képező túlzásdramaturgiát, ráadásul következetlen megoldásokat tartalmaz (Alex állhatatosan keresi a rá sokáig nem reagáló Bent, akit miután nagy nehezen elér – elutasít). A kamaradráma rögvest ellaposodik, amint elveszíti egzotikumát: a prózai élet kulisszái között már nem kalandos, következésképpen érdektelen a szerelem.

Extrák: Három kisfilm a forgatásról, kimaradt jelenetek, fotógaléria, audiokommentár a rendezővel, előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 65-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13627