KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Paranoia thriller

Amerikai bérgyilkos

B-gyilkos

Sepsi László

A Jobb, ha hallgatsz keserű CIA-kritikája a múlté.

 

Ahol az amerikai titkosszolgálatról való beszéd domináns formái a paranoia és a túlkapásokat érintő kritika, egy eredményes hős vászonra vitele szükségképpen retrográd vállalkozásnak tűnik. A Vince Flynn regénysorozatának első kötete alapján készült Amerikai bérgyilkos mégis ragaszkodik a minden különösebb nehézség nélkül CIA-propagandának tekinthető szüzséhez. Hőse egy terrortámadásban elveszíti frissen eljegyzett feleségét – a jelenet nyíltan felidézi a 2015-ös tunéziai mészárlást, és ezzel messze Michael Cuesta filmjének legjobb képsora –, bosszút esküszik, ám még mielőtt megölethetné magát az egyik felszámolni kívánt terrorista sejttel, a mindent látó és mindig figyelő CIA megmenti és beszervezi. Az Amerikai bérgyilkosban kevés nyoma akad olyasfajta ambivalenciának, amely a közelmúlt kémthrillereit jellemezte, így némi paranoiával akár arra is következtethetnénk, hogy az ezredfordulón remek független drámákkal (L.I.E., Tizenkettő) indult, de mára tévés bérrendezővé laposodott Cuesta egy háttéralku révén így teszi jóvá Jobb, ha hallgatsz című előző filmjének keserű CIA-kritikáját. Amikor már James Bondot és Amerika kapitányt is maguk alá temetik a kulisszák mögötti konspirációk, a kölyökkutyaképű szuperügynök célirányos – és az erős, megbízható titkosszolgálat által folyamatosan támogatott – ténykedése legjobb esetben is csak valamiféle nosztalgikus paródiaként nézhető, ahol a kiképzőtisztek kemények, de igazságosak, a terroristákat messziről ki lehet szúrni, mert arabok, a nők pedig leginkább arra jók, hogy tragikus halált halva motiválják az alfahímeket. A kétértelműség teljes hiányának hála az Amerikai bérgyilkos kémfilmként érdektelen, akciómoziként viszont túlságosan elnyújtott és körülményes, amin csak az szépít valamelyest, hogy a finálé kevéssé elterjedt módját mutatja be a szokás szerint időzítővel ellátott plutóniumbomba hatástalanításának. A terepen dolgozó profi gyilkosok közt Cuesta hőse végül nem az Amerikai mesterlövész, hanem az Amerikai nindzsa leszármazottjának bizonyul.

 

AMERIKAI BÉRGYILKOS (American Assassin) – amerikai, 2017. Rendező: Michael Cuesta. Írta: Vince Flynn, Edward Zwick. Kép: Enríque Chediak. Zene: Steven Price. Szereplők: Dylan O’Brien (Mitch Rapp), Michael Keaton (Stan Hurley), Sanaa Lathan (Irene Kennedy), Taylor Kitsch (Ghost). Gyártó: CBS Films. Forgalmazó: Freeman Film. Feliratos. 111 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 13-14. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13366