KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Muhammad Ali a Legfelsőbb Bíróság ellen

Pápai Zsolt

Muhammad Ali’s Greatest Fight – amerikai, 2013. Rendezte: Stephen Frears. Szereplők: Christopher Plummer, Frank Langella, Danny Glover. Forgalmazó: ProVideo. 97 perc.

 

Kétség nem férhet hozzá, Ali minden idők legnagyobb nehézsúlyúja, de nem azért, mert annyira jó a sportolói mutatója (pályafutása alkonyán elszenvedett vereségeivel sokat rontott azon), hanem mert a szorítón kívül is állhatatos harcos volt. A „The Greatest” becenevet ugyan történelmi öklözéseinek sorával érdemelte ki, de legalább ennyire jár neki az amerikai államapparátussal megvívott harcai miatt, annál is inkább, mert éppen abban az időszakban tiltották el a versenyzéstől, azaz kényszerítették őt a szorítókból a bírósági tárgyalókba, amikor ereje teljében volt. Az HBO all-star-movie-ja (melyben még a mellékszerepek némelyikéhez is komoly neveket nyertek meg) a vietnami katonai szolgálat megtagadása miatt 1967-ben börtönbüntetésre ítélt, világbajnoki címétől és versenyzői engedélyétől megfosztott, és emiatt a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbező Ali harcát meséli el, pontosabban a kilenc bíró harcát egymással arról, hogy visszavonják vagy helybenhagyják-e az elmarasztaló ítéletet.

A filmben Muhammad Ali kizárólag archív anyagokon szerepel, mégpedig bőségesen, és Stephen Frears rendező érdeme, hogy ragyogóan szervesíti ezeket a képsorokat a megrendezett jelenetek közé, továbbá a politika- és társadalomtörténeti kontextus felvázolását is sikeresen végzi el. Mindazonáltal a körülményeskedő forgatókönyvvel már nehezebben boldogul: a film hosszadalmas első felében számos epizódnak alig van funkciója (nem építik a cselekményt és a karaktereket sem árnyalják), továbbá a kilenc (illetve egyikük távozása után már csak nyolc) dühös ember összeugrasztása is nagyjából feszültségmentes, azzal együtt, hogy a kulisszák mögötti viták és alkuk ismertetése nem nélkülözi a fordulatokat. Meglepő viszont a Legfelsőbb Bíróság tagjairól festett – legkevésbé sem előnyös – kép, illetve ama állítás, miszerint az amerikai jogtörténet kulcsfontosságú döntésének hátterében a memóriazavaros, perverz és infantilis öregurakat meggyőző ügyvédbojtár állt. Akit a téma mélyebben érdekel, annak Bill Siegel szintén 2013-ban készült dokumentumfilmjét, a The Trials of Muhammad Alit érdemes megnéznie.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11714