KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Liu Chia-liang filmjei

Teszár Dávid

A kelet hőseiHeroes of the East (Zhong hua zhang fu), 1979. Szereplők: Liu Chia Hui, Mizuno Yuka. Forgalmazó: Black Mirror Kft. 100 perc; Őrült majom Kung fuMad Monkey Kung Fu (Feng hou), 1979. Szereplők: Chang Hsi, Hsiao Hou. Forgalmazó: Black Mirror Kft. 116 perc.

 

Kevesen tudják, hogy a Shaw Brothers stúdió alkotásai közül hat darab már 2005 óta hivatalosan hozzáférhető Magyarországon (az Intersonic kiadó minimális példányszámban, érdemi promóció nélkül forgalmazott olyan klasszikusokat, mint A shaolin 36 próbatétele vagy a Mérges shaolinok). A tavalyi évben a Black Mirror Kft. indította útjára a legendás hongkongi filmgyár reprezentáns harcművészeti mozijait bemutató sorozatát, amelynek aktuális megjelenései a kung-fu film történetének legjelentősebb szerzőjére hívják fel a figyelmet. Liu Chia-liang (más átírásban Lau Kar-leung) híres harcművész család sarja, kung-fu mesterből előbb Chang Cheh kedvenc harci koreográfusa, majd pedig a stúdió saját jogú rendezője és színésze lett.

Bruce Lee halála (1973) után ő volt az, aki elsőként vitte filmre a hagyományos, autentikus kínai harcművészetet (mindenekelőtt a déli iskola „állatstílusait”). Ennek ékes bizonyítéka A kelet hősei, amely egy kultúraközi konfliktus kapcsán a legnagyobb hitelességgel dokumentálja a kínai és a japán nemzet fegyvereit és harcművészeti iskoláit. Liu munkája két jól elkülöníthető részre osztható: előbb a különböző nemzetiségű, ifjú házaspár verbális és fizikai viaskodását mutatja be komikus felhangoktól sem mentesen, majd pedig a szerelmi szálat elvetve kizárólag a feldühödött japán mesterekkel szembeni párbajokra koncentrál. A kelet hősei pazar demonstráló anyaga a két ország harcművészetének, az operatőr Anthony Wong (maga is harcművész!) zsáneridegen módon eltekint a rapid zoom túlzott használatától, helyette elegáns módon kombinálja a variózást a kocsizással, miközben a rendező ugyancsak rendhagyó módon hanyagolja a halálos kimenetelű összecsapásokat. Így lesz e meglepően japánbarát mozi tisztelgés a két ország harcművészete előtt – politikailag abszolút korrekt darab, igaz, a japán küzdők egyikének sem sikerül felülmúlnia a főszereplő Gordon Liut.

Kevésbé előremutató tétel az Őrült majom Kung fu, amely a lenyűgözően komplex harci koreográfiát leszámítva a megszokott eszközökhöz nyúl: tőrbe csalt és megnyomorított főhőst mutat be (lásd még: A félkarú kardforgató, Nyomorék bosszúállók), ebből következően nem hiányozhat a bosszú-narratíva és a megannyi edzés- és próbatétel-szekvencia, amelynek végén a rendező által alakított protagonista a tanítvány segítségével leszámol a húgát szolgálónővé alacsonyító, gonoszul vigyorgó bordélyház-tulajdonossal.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9867