KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A rettenthetetlen

Tamás Amaryllis

A lovagkor vége, a parlamentarizmus kezdete. A „Model Parliament” összehívásáról is híres Edward a népesség elenyésző hányadának biztosított „állampolgári” jogokat. Viszont előszeretettel igázta le Skóciát, Walest.

A falkirki csatában 1298-ban csapatai legyőzik a skót szabadságharcos, William Wallace (Mel Gibson) vezette felkelőket. Előző esztendőben, a stirlingi csatában még Wallace-t választották övéi az elfogott – az angol királynak hűbéresküt tett – John de Balliol király helyébe kormányzónak. De a skót nemesek nemsokára elárulják rettenthetetlen nemzeti hősüket. S bár a gall Isabelle hercegnő, I. Edward menye (a szép és romantikus szerepében jeleskedő Sophie Marceau) – akit békekövetként „vet be” az ellenfél – beleszeret a legendás lovagba, a barbár kínzásoktól, a kivégzéstől ő sem tudja megmenteni. A valós tényeken alapuló, több százéves történet kalandfilm-változata nem lehet más, mint a vérengzés, az ármány, a borzalom kortalan tablója. A fenséges skót hegyek csak díszletül szolgálnak a film lényegét kifejező, az első kockákon feltűnő idézetnek: „A történelmet nem a hősök írják, hanem azok, akik a hősöket felakasztják”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=982


előző 1 következőúj komment

BReal#1 dátum: 2007-06-26 17:17Válasz
Szánalmas értékelés.... talán jobban meg kéne becsülni ezt a filmet. Sebaj.