KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miss Potter

Parádi Orsolya

Miss Potter – amerikai, 2007. Rendezte: Chris Noonan. Írta: Richard Maltby. Kép: Andrew Dunn. Zene: Nigel Westlake. Szereplők: Renée Zellweger (Beatrix Potter), Ewan McGregor (Norman), Emily Watson (Millie), Barbara Flynn (Helen). Gyártó: Phoenix Pictures / Weinstein Company. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 92 perc.

 

Ha a Pán Péter szerzője, a skót Mr. J. M. Barrie különcnek számított gyerekdarabjával, kortársa, Ms. Beatrix Potter kétszeresen is az. A 19. század végének nőideálja azzal töltötte idejét, hogy megfelelő férjet találjon magának, nem az önkifejezés határait tágítgatta, főleg nem mesekönyvet festett. Potter kisasszony a gyerekkori magányt kisállatok rajzolgatásával enyhítette, s ahogy telt az idő, gyűltek a skiccek, a csodálatos akvarellek. Eközben a hölgy kiváló gombaszakértő lett, publikált a spórák csírázásáról és hasonló női dolgokról. Kitartása meghozta gyümölcsét, alig múlt 36 éves, amikor egymásra leltek a nyúltörténetekben későbbi kiadójával, Norman Warne úrral, és igen, a nyúlon túl is. A szülőknek derogált, hogy leányuk egy kereskedőt szeret, de a titkos eljegyzést végül nem miattuk nem követte házasság, hanem mert a fiatalember vészes vérszegénységben elhunyt. Potter első könyve, a Péter nyúl 1902-ben jelent meg, majd az antropomorf állatka történetét még további 22 könyv követte, melyeket gyerekbarát módon, sok illusztrációval, kis méretű könyvecskékben publikált. E művek hallatlanul népszerűek lettek, ráadásul illetlen módon jelentős magánjövedelmet generáltak szerzőjüknek.

Ami a most megvalósult életrajzi filmet illeti, hasonlóan az Én, Pán Péterhez, a Miss Potter is az Opus Magnum megszületésének és kiröppenésének időszakában játszódik. Rendezője a tapasztalt állatfilmes Chris Noonan, aki életre keltette a rajzolt állatfigurákat, puha fényeket, pazar színvilágot és korhű miliőt teremtett, miközben ínyenc módon feltálalta a „lázadó nő dzsungelharca a konvenciók ellen” örök történetét. A remek nyúlpaprikásba csupán két szálka került: a negédes Renée Zellweger és a színészként egyre jobban lecsúszó Ewan McGregor.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9057