KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cseh Álom

Vajda Judit

Cesky Sen – cseh dokumentumfilm, 2004. Rendezte, írta, kép: Vít Klusák és Filip Ramunda. Zene: Varhan Orchestrovic Bauer. Gyártó: Ceské Televize–FAMU–Hypermarket Film. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 90 perc.

 

A Cseh Álom elején a két fiatal dokumentumfilmes, Vít Klusák és Filip Remunda arról beszélnek, hogy most következő reality show-jukban egy általuk kitalált, fiktív hipermarketet vezetnek be a piacra, majd annak rendje és módja szerint meg is nyitják Patyomkin-áruházukat (amely a reklámszpotokon, katalógusokon és óriásplakátokon kívül nem egyéb, mint egy 100 méter hosszú, 10 méter magas festett fal egy mező közepén). Hogy mindezt miért teszik, nem akarják szóban megválaszolni, viszont azt ígérik, filmjük végére kiderül. Ígéretüket híven teljesítik is, hiszen a Cseh Álom – habár vannak benne szép számmal mulatságos pillanatok – nem megy el a komédia és az olcsó átverőshow-k irányába. Az alkotók hozzáállása ugyanakkor – bármennyire hihetetlen – a cinizmustól is távol áll: magasabb – leleplező-népnevelő – célok vezérlik őket, és az a legszebb az egészben, hogy mindezt el is hisszük nekik. Az elején ugyan nehéz lesz röhögés nélkül kibírni, amint a két átlagos, „csehszlovák” kinézetű fiatal elnyeri a menedzser külsőt, majd a fotózáson a kamerába mondják áruházuk nevét (Cseh Álom, mi lenne más?), ahogy vicces ötlet az is, hogy dokumentumfilmjüket fiktív áruházuk reklámjaival szakítják meg.

Az eleinte nemcsak rendező, hanem főszereplő alkotók azonban szép fokozatosan háttérbe vonulnak, hogy átadják a terepet a reklámipart, a médiát, a PR-t működtető manipulációs gépezetnek, és annak minden elemét és szereplőjét megismertessék az erkölcsös reklámszakembertől kezdve az önigazoló piackutatókig. A részleges napfogyatkozás – amely véletlenül pont a Cseh Álom megnyitásának napján zajlott – szimbólumként való használata pedig valódi telitalálat.

A filmet nézve nem lesz nehéz együttérezni minden kockájával és saját magunkra ismerni bennük, hiszen az egészet az a nálunk is fájdalmasan ismerős jelenség ihlette, hogy a hétköznapi bevásárlás – amely már nagyon régóta shoppinggá nőtte ki magát – a posztkommunista közép-kelet-európai konzumállamokban hogyan vált létfenntartó cselekvésből időrabló tevékenységgé, majd közös családi programmá.

A Cseh Álom megtekintése szociológus és pszichológus hallgatóknak szinte kötelező, de mindenki másnak is erősen ajánlott, aki el akarja kerülni, hogy azért akarjon többet keresni, hogy többet költhessen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8828