KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Két filmhét

Koltai Ágnes

 

A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum mexikói és finn filmhetet rendezett a Filmmúzeumban. Május 8–13-a között a gazdag hagyományokkal rendelkező mexikói filmművészet mutatkozott be. A programban Roberto Gavaldon Macario (1960), Ismael Rodriguez A fontos ember (1961), Serovando Gonzales Fekete szél (1964–65), Carlos Velo Pedro Páramo (1966), Alfonso Aran Calconzin, a revizor (1974), Jesus Salvador Trevino Vérgyökerek (1976) és Felipe Cazals Canoa (1975) című filmje szerepelt. A Calconzin, a revizor nem ismeretlen a magyar mozibarátok előtt; a tíz évvel ezelőtt rendezett mexikói filmhét legsikeresebb bemutatója volt, a többi alkotás hazánkban most látható először.

Filmtörténeti értékű műveket láthattunk: a mexikói „új film” korszakának (1960–1976) néhány kiemelkedő rendezőegyénisége mutatkozott be. Roberto Gavaldon és Ismael Rodriguez a mexikói film „nagy öregje”. Gavaldon fő művének első rendezését, az 1944-es A rögöt tartják, bár Európába A bújócska című filmjével tört be. A spanyol származású, Mexikóba emigrált Carlos Velo Luis Buñuel asszisztense a Nazarin (1959) forgatásánál, Benito Alazraki 1953-as Gyökerek című filmjének forgatókönyvírója, első önálló munkája a modern mexikói film egyik első jelentős alkotása, a Bika volt. A filmhéten szereplő Pedro Páramo Juan Rulfo azonos című, magyarul is megjelent regényének adaptációja. A Macario, A fontos ember és a Pedro Páramo operatőre Gabriel Figueroa, aki Emilio Fernandez rendezővel ( vagy egy tucat filmet forgattak együtt) mar a negyvenes években nemzetközi tekintélyt szerzett a mexikói filmművészetnek.

 

*

 

A május 28-a és június 2-a között rendezett finn filmhéten az elmúlt egy-két év terméséből kaphattunk ízelítőt. A programban Lauri Törhönen Égő angyal (1984), Aki Kaurismäki Bűn és bűnhődés (1983), Olli Soinio Kitörés (1982), Mika Kaurismäki Az értéktelen (1982), Veikko Kerttula A nagy szőke (1983) és Päivi Hartell– Liisa Helminen A király, akinek nem volt szíve című filmje szerepelt.

A Filmmúzeum 1973-ban és 1980-ban is rendezett finn filmhetet. Mindkét alkalommal a finn film középgenerációja, Jorn Dönner, Erik Blomberg, Mikko Niskanen, Risto Jarva mutatkozott be. Idén a fiatal rendezőkkel ismerkedhettünk meg. Lauri Törhönen néhány rövidfilm és televíziós produkciója után rendezőasszisztensként dolgozott (például Warren Beatty Vörösökjében). Az Égő angyal első játékfilmje. Az 1957-es születésű Aki Kaurismäki rendező-forgatókönyvíró-színész, Dosztojevszkij regényét ültette át a mai Finnországba. Mika Kaurismäki (a Bűn és bűnhődés rendezőjének testvére) 1981-ben végzett a müncheni filmfőiskolán. Filmje, Az értéktelen az új német film, különösen Werner Herzog és Wim Wenders hatását tükrözi. A király, akinek nem volt szíve Mika Waltari azonos című regénye nyomán készült, a film forgatókönyvének írói között találjuk Daniel Katz, a magyarul is megjelent Amikor nagyapám átsíelt Finnországba és a Mikko Papiross csodálkozik című regények szerzőjének nevét. (A filmet a MOKÉP megvásárolta, előreláthatólag a jövő évben tűzi műsorra.)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6368