KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Császárok klubja

Mátyás Péter

 

William Hundert a görög-római történelem professzora egy keleti parton fekvő magániskolában, a hetvenes években. Gazdag emberek gyerekeit oktatja magas színvonalon, miközben jellemüket, erkölcsüket is formálja. A félév során új diák érkezik az osztályba. Sedgewick egy szenátor önző és elkényeztetett fia, aki kibújik az iskola szigorú normái alól. Dohányzik, férfi magazinokat lapozgat és Mao képét akasztja szobája falára. A beképzelt, tudatlanságára büszke ifjú tanára tudásától és emberi tartásától fellelkesülve évfolyamának egyik legjobb tanulója lesz, így elindulhat a Julius Caesar versenyen, a győztes történésznek járó babérkoszorúért.

A film morális példázata mögött kettős emberi dráma zajlik. A tanár tudós apja emlékének árnyékában él, bensőséges érzelmi szálak fűzik egyik kollégája feleségéhez, ám szerelmük kimondatlan és beteljesületlen marad. Az ókori gondolkodók nyomán hirdeti, hogy az ember jelleme a sorsa, ennek megfelelően él és tanít. Elhivatottságával, etikai elveivel szembesül, amikor huszonöt évvel később ismét találkozik egykori diákjaival. Sedgewick jellemét ellenben politikus apja alakítja, ezért vonakodik a tanár által kínált példa követésétől. Ambiciózus, kizárólag a nyerésre összpontosít, célja elérése érdekében a csalástól, az álnok módszerektől sem riad vissza. Nagy jövő előtt áll, noha tisztában van gyengeségeivel, önbecsülése pedig romokban hever.

Akik szerették a Holt Költők Társaságát, azoknak most sem kell csalódniuk. A Császárok klubjában a tanár-diák konfliktusból fakadó felismerések, igazságok könnyen olvashatók, a magatartásminták jól elhatároltak, követhetők vagy elutasíthatók. Igaz, a felvázolt karakterek kissé merevek, mintha lombikban születtek volna, a történetet pedig áthatja a nosztalgia, olykor a szentimentalizmus légköre. Kevin Kline Oscar-díj gyanús alakítása és Koltai Lajos operatőri munkája viszont feledtetik kifogásainkat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2247